Új irány erős társadalmi felhatalmazással

Székelyhidi Ágoston
2010. 07. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötven napja alakult meg a nemzeti együttműködés kormánya. De a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség már az országgyűlési választásra készülve nemzeti együttműködést ígért. Ezt az ajánlatot a társadalom kétharmadnál is erősebb támogatással fogadta el. A nemzeti együttműködés új politikai rendszerét tehát ez a kormányzási irány és ez a társadalmi felhatalmazás alapozza meg. Ilyen széles akaratközösség demokratikus és békés keretben a mai Európában eddig nem bontakozott ki. Ezért is kell vigyáznunk a megvalósítás minden lépésére.
Előtérbe került például a nemzeti együttműködés nyilatkozata.
Ez a rövid szöveg a választási felhatalmazással megpecsételt közös értékeket és törekvéseket foglalja össze. Célja részint a hiteles tájékoztatás, részint az, hogy körvonalazza az állam szerepét a nemzeti együttműködés szolgálatában. Épp ez utóbbi kapcsán a nyilatkozat kifüggesztését a kormányzati és az önkormányzati intézményekben kötelezővé tették. Mind a tartalom, mind a kötelező kifüggesztés ingerült vitát gerjesztett aztán a politikában és a médiában. A kifüggesztés körül a mesterséges botrány fellobbant, majd elült. A kormány vállalt értékeit és törekvéseit támadó érvek és vélemények azonban mérlegelést érdemelnek.
Egy-egy kormánynak alkotmányos joga és felelőssége, hogy értékeit és törekvéseit meghatározza. Az ellenoldalon most sem ezt kifogásolják, hanem az értékek és a törekvések nemzeti és erkölcsi elsőbbségét támadják. Ezt az elsőbbséget fordítanák szembe a szakszerűséggel, mintha az értékelvűség és a jelképesség a szakszerűséget károsítaná. „Szakértői kormányra van szükség” – hangzik az elutasítás és a kioktatás. Egy jóhiszemű, de az összefüggéseket mellőző írás „jelkép-politizálás helyet az állam ésszerűsítését és korszerűsítését” tartja fontosnak. Csak hát ezekben az ellenvéleményekben vagy felületes egyoldalúsággal, vagy tudatos megtévesztéssel van dolgunk. A szakszerű államszervezés önmagában ugyanis jóra és rosszra egyaránt vezethet. Szélsőséges, de cáfolhatatlan bizonyíték erre, hogy a XX. századi erőszakhatalmak igen fejlett szakszerűséggel pusztítottak és gyilkoltak. Magyarországon ezt a tanulságot nem feledhetjük.
Nem feledhetjük azt sem, hogy a nemzetiszocialista és az államszocialista erőszakhatalmak 1944–45-ös gyarmatosítása milyen nyomorúságot okozott. Az országot és a nemzetet megfosztották az önrendelkezéstől, elszigetelték az európaiságtól. A helyreállítás és a jóvátétel így elsősorban a nemzeti és az európai közösségtudat, közösségvállalás, közös erőfeszítés feltámasztásán múlott és múlik. A rombolástól az építkezésig ezen az úton juthatunk el. Történelmi tény, hogy 1945 után mindegyik magyar nemzeti kormány ezen a megoldáson munkálkodott. Ezek a kormányok először a vállalt közös értékeket és törekvéseket nevezték meg egyértelmű politikai nyilatkozatban. Nem lehet meglepetés, hogy ezekben a nyilatkozatokban még az alapvető hivatkozások, értékek és törekvések is hasonlítanak. Lássuk csak ezt a megkapó és meggyőző folytonosságot – 1956-tól!
Nagy Imre miniszterelnök nyilatkozata 1956. október 31-én: „A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja: …nyugati demokráciaként, független nemzeti politikával saját utunkat fogjuk járni, a magyar utat.” Antall József bevezetője első miniszterelnöki beszédéhez, 1990. május 22-én: „Az új kormány a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat és az európaiság kormánya kíván lenni.” Orbán Viktor miniszterelnökként első kormánya nevében az Országgyűlésben 1998. július 2-án kijelentette: „Ez a kormány annak a gondolatnak a jegyében alakult, hogy a szabadság és a rend kormánya, a családok kormánya, a gazdasági növekedés kormánya és az európai együttműködés kormánya legyen.”
Most, 2010. július 5-én ehhez a folytonossághoz csatlakozott Orbán Viktor második kormánya. A nemzeti együttműködés nyilatkozatában ezért is szerepelnek olyan alapértékek, amelyek a nemzeti közösség hagyományos és jelenlegi akaratát fejezik ki: „Legyen béke, szabadság és egyetértés! (…) Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.” Így van ez rendjén. A nemzeti együttműködésben a társadalom és a kormány közösen vállalt értékei és törekvései szabják meg az államszervezés elsőbbségeit.
Nemzeti kormányaink fenti nyilatkozatainak tükrében az is feltárul, hogy az ország és a nemzet régóta hiányállapotban senyved. Ezen a történelmi hiányállapoton kell végre úrrá lennünk, ebből kell végre kiemelkednünk. Most érkezett el a jó fordulat ideje és esélye. Végre elérkezett. Éljünk vele! Egyébként a nemzeti együttműködés közös értékeit és törekvéseit 2010-ben legelszántabban ugyanaz a hatalmi érdekcsoport támadja, amelyik Magyarországot 1956 után történelmi hiányállapotba taszította. Folytonosság ez is. Elérkezett az ideje, hogy végre ezt a rossz folytonosságot is megszüntessük.

A szerző a Nemzeti Fórum politikusa

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.