Féléves elemző munka után az OIT megfogalmazta, hogyan kellene javítani az ítélkezés feltételeit, ám arról nem esett szó, hogy a változások mikor következnének be. Mi a céljuk végül is a javaslatcsomaggal?
– A bírósági szervezet a most elfogadott stratégiához tartja magát az elkövetkező években. Mivel azonban a változások jogalkotást és megfelelő finanszírozást feltételeznek, ütemtervet csak azt követően tudunk összeállítani, hogy egyeztetünk a kormánnyal. Közösen vizsgálnánk meg, mire jut pénz, mihez van energia és akarat. Azok a feladatok, amelyekhez sem pénz, sem jogalkotás nem szükséges, közvetlenül ránk hárulnak. Megoldásukat azonnal megkezdjük és folyamatosan végezzük. Sok ilyen teendő van, ugyanakkor javaslataink túlnyomó többsége jogszabály-módosítást igényel.
– Tárgyalt már a kormányzat képviselőivel?
– Nem, de az igazságügyi miniszter mint az OIT tagja, megkapta a koncepciót. Jelen volt az OIT rendkívüli ülésén az igazságügyi államtitkár is.
– Mikor egyeztetnek személyesen?
– Elképzelhető, hogy már a héten sor kerül erre. Terjedelmesebb, hosszabb beszélgetésre számítok. Áttekintjük az egyes témaköröket és ütemezést készítünk.
– A reform nyilván költséges lesz, s a bíróságok jelenleg is pénzhiánnyal küszködnek. Ön már korábban azt nyilatkozta, hogy ősszel esetleg a villanyszámlát sem tudják kifizetni. Ilyen nehéz lenne a helyzetük?
– A bírósági szervezet költségvetését is az Országgyűlés határozza meg. Mi kérhetünk, de várakozásaink az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem feltétlenül teljesülnek. Ez így aligha folytatható. Az a kérdés, mit várnak a bíróságoktól. Ha nem változnak meg az eljárási törvények és anyagi feltételeink sem javulnak, romolhat a bírósági szervezet teljesítménye.
– Mekkora összegre lenne szükségük az idei működés finanszírozásához?
– Költségvetésünkből 2,8 milliárd forint hiányzik. Korábban jelentősen növekvő feladatainkhoz nem kaptunk finanszírozást. Más esetekben fizetnünk kell olyan állami szolgáltatásért, amely korábban díjmentes volt. Elfogadhatatlan például, hogy az ítélkezéshez szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat más állami szervtől pénzért kapjuk meg. Bevételeink egy része behajthatatlan. A rendszerben több tartalék nincs. Idei költségvetésünk a 2004-essel szinte fillérre megegyezik, most azonban már 400 ezerrel több ügy érkezik a bíróságokhoz.
– Önök részben átalakítanák a bírósági szervezetet. A Fővárosi Bíróságot a hírek szerint kettéválasztanák, a tíz kerület ügyeit intéző Pesti Központi Kerületi Bíróságról pedig leválasztanának egyes városrészeket. Hogyan menne végbe ez a folyamat?
– Az ítélőtáblák bizonyos intézkedési, igazgatási jogokat kapnának a területükhöz tartozó megyei bíróságokkal összefüggésben. Ez javíthatná a szakmai együttműködést. A központi régióban szükség lehet bíróságok szétválasztására is. Az eddigi, hosszabb ideje tartó anyagi ráfordítás, létszámnövelés nem oldotta meg a gondokat. Reformelképzeléseink rámutatnak az okokra is: az ötvenes években erőszakos, mesterséges centralizáció következett be. Aránytalanul nagy a munkateher, emiatt a 741 bírót foglalkoztató fővárosban elhúzódnak az eljárások. Itt összpontosul az ügyek 44 százaléka és az ügyhátralék 51 százaléka. Budapestre és Pest megyére külön tervet kell kidolgozni, az említett elemek ennek részét képezhetik. A központi régió helyzete azért is kulcskérdés, mert tevékenysége nagyban meghatározza az egész bírósági rendszer megítélését.
– Mikor látnak hozzá az átalakításhoz?
– A teendőket a kormánnyal együtt kell meghatározni, hiszen megvalósításuk nem kevés pénzbe kerül.
– Arra nem gondolt, hogy a múlt év végén, a vezetői poszt betöltésekor új elnököt kellett volna választani a főváros élére?
– A bírósági elnököket az OIT nevezi ki. Az elnök megbízatásának meghoszszabbításáról a télen újjáalakult testület döntött, a fővárosi összbírói értekezlet 60 százalékos támogató szavazatait is figyelembe véve.
– Nem vonták le a konzekvenciáit annak, hogy például a Tocsik-ügy, a Princz-ügy csaknem egy évtizedig tartott, legutóbb pedig a brókerperben rendelt el új eljárást az ítélőtábla?
– A bírósági igazgatási vezetők kinevezése nem egy-egy ügy megítélésének függvénye. Az ön által említett, kiemelt súlyú és rendkívül bonyolult ügyek elintézése a nemzetközi sztenderdek szerint hozzávetőlegesen ennyi időt vesz igénybe.
– Ön szeretné megerősíteni saját elnöki pozícióját az OIT-ban: új feladatköröket kér. Mi indította erre?
– Félreérti, ez nem az én kérésem. Az OIT mint testület felismerte, havonta ülésező grémiumként képes az elvi, a stratégiai döntések meghozatalára, a napi ügyeket azonban nem tudja vinni. Ezen feladatok ellátását delegálhatja az elnökre, ha erre törvényi felhatalmazást kap.
– A bíróságok igazgatásának adminisztrációs feladatait jelenleg az OIT 180 munkatársat foglalkoztató hivatala látja el. A köznyelvben bírósági minisztériumnak is nevezett szervezetnek ugyanakkor az ön egy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta nincs vezetője. A régit ugyanis leváltották. Hogyan tud így működni a bírósági igazgatás?
– A hivatal a hivatalvezető-helyettes vezetésével szabályszerűen működik. A 180-as létszámba beletartozik a 4800 fő képzését ellátó Bíróképző Akadémia közel 50, többségében az ellátást szolgáló dolgozója is. Sajnálatos módon a hivatalvezető a törvény szerint bebetonozott, nehezen elmozdítható tisztviselő. Még akkor is, ha az elnök, illetve az OIT 15 tagú testülete nincs megelégedve a munkájával. A szabályokon változtatni kell, a hivatalvezetőt határozott idejű kinevezéssel az államtitkárokéhoz hasonló státusba kellene helyezni. A posztra egyébként korábban már kiírtuk a pályázatot, de az eredménytelen volt. Az újabb pályázat elbírálásáig remélhetőleg megváltoznak a jogszabályok.
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
