Bár az őszödi beszéd a Gyurcsány-kormány Pénzügyminisztériumának trükkjeire épült, ám az egész magyar információs rendszerre rávetült az árnyéka. Kiderült az elmúlt hat évben, hogy miért kellett 2004-ben önt, mint a KSH akkori elnökhelyettesét, Mellár Tamás elnököt, és Soós Lőrinc elnökhelyettest jogszerűtlenül eltávolítani?
– Azóta sem derült ki, milyen okból kellett felállítani az akkori vezetőket. Egy biztos: az a vezetői gárda soha nem fogadta volna el a kézi vezérlést, vagy olyan kéréseket, hogy politikai megrendelésre szebb képet rajzoljunk a valóságnál.
Hat év után nyugalommal és tettre készen jöttem vissza a Központi Statisztikai Hivatalba, hiszen a hivatal 30 évig az életem része volt. A KSH működésében az adatok minőségét, a hitelességet, a szakmai függetlenséget tartom a legfontosabbnak. Az ország talpra állításához szükséges programok kialakításához, majd hatásuk nyomon követéséhez sok és megbízható adatra van szükség.
– Felmérhető, mennyi kárt okoztak a korábbi adatmanipulálások?
– Az adatmanipulálások vádját a KSH vezetői nem tudták hatékonyan elhárítani. Mindenképpen kevesebb hitelességgel bír a hivatal, mint 2003-ban, de szeretnénk visszaállítani a KSH hitelességét és presztízsét, amely 140 éves története során sokszor jellemezte. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy működésünket átláthatóvá tesszük, és élő kapcsolatot építünk az adatszolgáltatókkal, az adatfelhasználókkal, a szakmai és tudományos körökkel, a civil szférával. Természetesen a sajtóval is, mert nagyon fontos, hogy az ország lakossága a sajtó segítségével is megfelelően tájékozódjon a gazdaság és a társadalom állapotáról. A statisztika a demokrácia egyik eszköze, lehetőséget ad az embereknek, hogy véleményt alkossanak az ország helyzetéről egy-egy program vagy intézkedés hatásáról.
– A statisztika megbízhatóságát már az is rontja, ha felmerül a politikai befolyásolás gyanúja. Hogyan garantálja a KSH függetlenségét?
– A 2006-os választások körüli időszakban valóban többször is felmerült a gyanú, hogy bizonyos politikai megrendeléseket teljesíthet a hivatal, sőt 2004-ben volt olyan szép, színes, igényes megjelenésű KSH-kiadvány, amelynek példányait az akkori egészségügyi miniszter kívánságára kellett az utolsó pillanatban bezúzni, mert az egészségüggyel kapcsolatos adatok nem elég kedvező színben mutatták be annak helyzetét. Emlékeim szerint ráadásul egy OECD által is közölt adatsor váltotta ki a miniszter nemtetszését. Szemléletváltást tervezek a tájékoztatási politikában. Nagyon fontosnak tartom, hogy a KSH az etikai normák betartásával, szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthető és átlátható módon közölje az adatokat. A hivatal óriási adatvagyont kezel, ennélfogva lehetőségünk van arra, hogy elemzéseinkben a társadalom és a gazdaság összefüggéseit, a jelenségek okait és következményeit is feltárjuk.
– A „trükkök százainak” idején mit tehetett volna a KSH annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet pénzügyminisztériumi „tévedésekre”?
– A kérdés az, hogy mennyi köze volt a KSH-nak az államháztartási statisztikákhoz. Az adatokat a Pénzügyminisztérium állította elő, a hivatalnak ebbe értelemszerűen nem volt beleszólása. Ám a törvény szerint a KSH feladata a hivatalos statisztikai szolgálaton belüli módszertani koordináció. A KSH koordináló szerepét erősíti, hogy a hivatalos statisztikai szolgálat keretei között született adatokat mi továbbítjuk az Eurostatnak, az unió statisztikai hivatalának, vagyis lényegében hitelesítjük a más szervezetek, például a Pénzügyminisztérium által előállított adatokat. Ezért is fontos lett volna, hogy a KSH annak idején felhívja a figyelmet arra, hogy a Pénzügyminisztérium – amellett, hogy irreális államháztartásihiány-előrejelzéseket és célokat közölt – a statisztika nemzetközi gyakorlati ajánlásait felrúgva a választások miatt késlelteti az államháztartási adatok megjelentetését. A tájékoztatási menetrendek betartása fontos statisztikai etikai kérdés, a közzététel időzítését nem szabad politikai eszközként használni.
– A KSH három évig pereskedett egy újságíróval annak érdekében, hogy ne kelljen kiadnia az Európai Unió statisztika hivatalának korábban elküldött magyar államháztartási adatokat. A pert a hivatal végül elvesztette, a bíróság jogerősen is közérdekű adatnak minősítette ezeket az adatokat. Ön szerint miért kellett titkolózni?
– A hivatal vélhetőleg félt a támadásoktól és nem tudta, hogyan hárítsa el azokat. Azzal érveltek, hogy a szóban forgó jelentés munkaanyag, amelynek tartalma változhat. Szerintem nem volt érdemes titkolózni, nyugodtan ki lehetett volna adni a kérdéses dokumentumokat, azzal a megjegyzéssel, hogy azok még munkaanyag stádiumban voltak. Az meg különösen nagy baj volt a hivatal hitelessége szempontjából, hogy a KSH a jogerős ítélet megszületése után is késlekedett annak végrehajtásával, a jelentés átadásával.
– Hogyan lehetséges, hogy míg a KSH plusz 0,1 százalékos „GDP-növekedést” mutatott ki 2010 első negyedévére, addig az uniós adatok szerint nem bővüléssel, hanem épp ellenkezőleg, 0,8 százalékos csökkenéssel búcsúzott a Gyurcsány– Bajnai kabinet?
– Az Eurostat a negyedéves GDP-növekedésről szóló gyorstájékoztatóban mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutatót közli azokra az országokra, amelyek ilyen mutatót számolnak. A gazdasági teljesítménynek ezt a 0,8 százalékos visszaesését jelző mutatóját voltaképpen a KSH is közölte. Ám a tájékoztató elején levő szöveges részbe csak a növekedést jelző adatról számolt be, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, csökkenést jelző adatot csak a tájékoztatóban szereplő tábla utolsó paneljében adta közre. Megjegyzem, 2009 első negyedévében a kiigazított adatok kedvezőbb képet mutattak, mint a kiigazítás nélküliek, akkor azok is a tájékoztató elejére kerültek. A tájékoztatás ilyen jellegű manipulálása szintén nem fér össze a statisztikai etikával. A KSH tájékoztatási politikájában egyértelművé kell tennünk, hogy nem elég a kedvező híreket hangsúlyozni.
– Véleménye szerint elejét veheti-e az uniós statisztikai hivatal jogkörének bővítése és a csalások tervezett szankcionálása azt, hogy a jövőben más országok is trükközéssel próbálkozzanak?
– A „görög helyzet” minden bizonnyal rávilágított, hogy nem érdemes trükközni, előbb-utóbb fény derül a csalásokra. Az Eurostat jogkörének tervezett bővítése valószínűleg nem tudja megakadályozni a szándékos csalásokat, de korlátozhatja azokat. Emellett egy fokozott szakmai kontroll hozzájárulhat az egyes országokban esetleg meglévő módszertani hiányosságok orvoslásához.
origo.hu
Deák Dániel: A Harcosok Klubja nagyon komoly újításnak minősül, nemcsak a magyar politikai életben, hanem egész Európában
