Disznónak nevezték Adolf Hitlert katonatársai

Hitler első világháborús szerepéről fest teljesen új képet egy skót történész jövő hónapban megjelenő munkája. Az egykori náci diktátor korabeli bajtársainak levelei, naplófeljegyzései alapján készült Hitler első világháborúja című műből kiderül, jócskán lódított a náci propaganda, amikor háborús hőst faragott Hitlerből.

Hátországi disznó – így nevezték katonatársai az első világháborúban a nyugati frontvonalon szolgálatot teljesítő Adolf Hitlert. „Eddig nem ismert források alapján teljesen más kép rajzolódik ki a későbbi náci diktátorról, mint azt gondoltuk” – mondta a jövő hónapban megjelenő új történeti munkáját értékelve Thomas Weber. A skóciai Aberdeen-i Egyetem legújabb kori tanszékének történésze érdekes vállalkozásba kezdett, amikor megkapta és feldolgozhatta a Führer első világháborús bajtársainak naplóit, levelezéseit. „A monográfiában felhasznált források mintegy 70 százaléka teljesen új, eddig nem ismert dokumentum, ezért is érdekes visszanézni az elmúlt évtizedek Hitlerről írt életrajzait, mert kiderül, noha a világtörténelem egyik leginkább kutatott személyisége, igazából eddig semmit sem tudtunk az 1914–18-as tevékenységéről” – mondta Weber. A történész szerint az eddig megjelent publikációk nem voltak ennyire árnyaltak, jól informáltak Hitler első világháborús szerepével kapcsolatban.
A náci propaganda egyértelműen háborús hőst akart faragni a nyugati fronton a 16. bajor List elnevezésű tartalékos gyalogezred tizedeseként futárszolgálatot teljesítő Adolf Hitlerből – véli a szerző. Thomas Weber a Führer kitüntetésként kapott vaskeresztjeiről szólva – amelyeket a III. Birodalom idején Hitler bátorságának jeleként értékeltek, propagáltak – azonban megjegyzi, az 1914 decemberében kapott második fokozat nagyon elterjedt volt, sok katona megkapta, míg az 1918. augusztusban elnyert első fokozatot inkább a harctér mögötti stratégiai szolgálatért adták. Az alakulat főhadiszállásán dolgozó bajtársa, Alois Schnelldorfer egyik levelében így írt Hitler és saját munkaköréről: a feladat olyan, mintha egy karosszékben ülnénk és postáskisasszonyként hívásokat kapcsolgatnánk. A fronton lévő társai is gyakran megjegyezték, az első vonalhoz képest olyan, mintha egy kellemesen hűsítő fa árnyékában söröznének. „Az, hogy bajtársai nemigen kedvelték, abból a statisztikából is kitűnik, hogy alakulatának közkatonái közül elég kevesen lettek nácik, léptek be a Nemzetiszocialista Pártba, míg a magasabb beosztású tisztekből sokan váltak később magas rangú náci vezetőkké” – állítja a skót történész. Szerinte ez annak is bizonyítéka, hogy Hitler kokettált, behódolt feletteseinek.
A publikált források alapján Thomas Weber azt is megjegyzi, hogy nem feltétlenül igaz, vagy legalábbis kérdéses az a korábban elfogadott történelmi tény, hogy Hitler az első világháború borzalmait látva vált antiszemitává és nacionalistává. A történész ezt azzal támasztja alá, hogy a vaskereszt első fokozatára egy Hugo Gutmann nevű zsidó javasolta, akit viszont már kancellárként 1937-ben egy szemrebbenés nélkül bebörtönöztetett a Gestapóval.

Utolsó részlet. Németország idén október 3-án fizeti ki az első világháborús jóvátétel utolsó részletét, noha például a kettéosztás idején a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) ezt már 1983-ban teljesítette. Berlinnek azonban az ország egyesítése után, egy 1953-as szerződés szerint – 1990-es értéken – 251 millió német márkát kellett még fizetnie a háborús jóvátétellel kapcsolatos hitelei miatt kibocsátott kötvények kamatai után. Az első világháború után a vesztes németeknek előbb 226 milliárd, végül 112 milliárd akkori aranymárkát állapítottak meg jóvátételként. Az összeg bizonyos részeit amerikai hitelekből – Dawes-terv (1924), Young-terv (1930) – fizették, és a hiteleket kötvényekből fedezték, amelyek utolsó részlete idén, 92 évvel a háború után jár le. (MN)