Kemény fellépés a romák ellen

A napokban megkezdődött Franciaországban a törvénytelenül ott tartózkodó külföldi romák kitoloncolása. Három héttel azt követően, hogy Nicolas Sarkozy bejelentette az illegális cigány telepek felszámolását, tegnap a bukaresti repülőjárattal 139 romániai cigány tért haza. Folytatódnak közben a belbiztonsági akciók a zömében francia állampolgárságú „utazó emberek” ellen.

Pósa Tibor
2010. 08. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig 51 törvénytelenül létrehozott, nagyrészt külföldi romák által lakott cigánytábort számoltak fel, közölte minapi sajtóértekezletén Brice Hortefeux francia belügyminiszter. Az akciók során, amelyekben rendőrök intézkedtek, mintegy 700 külföldi nemzetiségű – főként Romániából és Bulgáriából érkezett – romát regisztráltak, akiknek lejárt a három hónapos tartózkodási engedélyük.
A romániai romák „önként” vállalták, hogy a Bukarestbe tartó menetrend szerinti járaton hazatérnek. Tegnap a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren 139, korábban 93 roma személyt tettek fel Romániába tartó repülőjáratokra. Az akció pedig még a jövő héten is folytatódik. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy minden felnőtt 300 eurót (nyolcvannégyezer forint) kap hazatérési illetékként, a gyerekek után pedig száz euró jár. Ez korábban is megillette az önként hazatérőket, ám az iratok elvesztésére hivatkozva a cigányok kitalált nevet diktáltak be a nyilvántartó lapra. Felmarkolták a 300 eurót, majd repülőgépen hazatértek. Otthon meglátogatták a rokonokat, majd 60 eurós jegyért buszon visszautaztak a francia táborba, közben 240 euróval gazdagodtak. Ez most megváltozott. Minden kiutasítottról digitális úton azonosítókat vesznek, úgyhogy nemcsak a kiutasítással járó következményekkel, hanem a szabályok kijátszásának megnehezedésével is számolniuk kell.
– Az államfő által meghatározott számú, 300 roma telep felszámolása október végéig befejeződik – közölte a belügyminiszter. A kormányt érő bel- és külföldi bírálatok ellenére vélhetőleg több ezer külföldi romát kiutasítanak. Tavaly 10 ezer, míg az idei első fél évben 14 ezer ilyen jellegű kiutasítás történt, úgyhogy korántsem új ez a politika, Sarkozy július végi bejelentésével mindezt azonban hivatalossá tette.
A francia nagyvárosok környékén összeeszkábált táborokban élő cigányok ugyanis koldulásból, kisebb lopásokból, sokszor gyerekkereskedelemből, prostitúcióból tartják fenn magukat. Ezt az életformát nevezte Sarkozy a bűn melegágyának. Ezzel kevesen vitatkozhatnak, hiszen ahol megjelennek, ott megnő a bűnesetek száma. Ráadásul illegálisan tartózkodnak az országban. Úgy 15-20 ezer körülire becsülik a törvénytelenül Franciaországban élő külföldi cigányokat. Eddig azonban hiába utasították ki őket, akár már aznap, egy másik átkelőn visszajöhettek.
Nehezebb kérdés az „úton lévők”, a nagyrészt hazai, de másfajta nemzetiségű cigányok helyzete. Az ő számukat 400-600 ezerre becsülik, 95 százalékuk francia állampolgár. Ők időről időre felkerekednek lakókocsijaikkal, és vándorolnak egyik helyről a másikra. Jogaik vannak, például az önkormányzat köteles megállóhelyet biztosítani számukra, de ez a státus egyben erős kötöttségekkel is jár. Sarkozy kijelentette, hogy az „úton lévőknek” is életformát kell váltaniuk, a XXI. században nem lehet nomád módon élni. A kifejezés a vándorló életformára vonatkozott, mert aki látja, hogy milyen luxuskategóriába tartozó autókkal vontatják a hatalmas lakókocsikat, annak korántsem egy ősi életforma jut az eszébe. A nagyobb baj az, hogy a hatóságok az ő esetükben sem tudják, esetleg sejtik, hogy miből élnek.
Az ellenzék természetesen rasszizmussal, idegengyűlölettel vádolja a kormányt, miközben nem akarja észrevenni, hogy a lakosság több mint 70 százaléka egyetért ezekkel az intézkedésekkel. A szocialista párti polgármesterek ugyanakkor csendben helyeslik a keményebb fellépést, ugyanis választóiknak kell eltűrniük a romák kisebb lopásait, de akár a hatóságokkal szembeni nyílt ellenszegülést is.
Ezen a magatartáson aligha csodálkoznak a Szajna partján, viszont érezhetően rosszul esett a párizsi kabinetnek az a bírálat, amelyet a közelmúltban fogalmazott meg az ENSZ rasszista megkülönböztetés elleni bizottsága. A múlt héten felhívták a figyelmet a Franciaországban egyre erősödő idegenellenes politikára. Különösen fájt Párizsban, hogy egy togói, egy algériai és egy török diplomata oktatta ki az emberi jogokból Franciaországot. Párizs azonban úgy véli, csak a törvényekben előírtak szerint jár el, és az emberi jogok egyik első alapkövetelményét tartja tiszteletben, mégpedig a jogot a biztonságra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.