Hitelezői igény, kifizethető számla, minimális bevétel – hallani a kiszűrődő szakszavakat a nemesvidi önkormányzat háromszáz éves erődszerű épületében, az emeleti tárgyaló ajtaján. Bent a pénzügyi gondnok, a körjegyző és a polgármester egyeztet. Az önkormányzati dolgozók tálcán szolgálják fel nekik a számlatömböket, elszámolásokat, határozatokat, naplófőkönyveket. Az ásványvizet a polgármester vette a saját pénzéből.
Nemesvid négy éve szennyvízcsatorna-építésbe kezdett a szomszédos Somogysimonyival közösen. A munkálatok 928 millió forintos költségéből 560 milliót pályázaton nyerték, a többit egyéb forrásokból pótolták. Nemesvid 320 millió forintot vett fel egy országos pénzintézettől, nagyobb részben svájcifrank-alapú hitelként. Akkor senki sem gondolt gazdasági válságra, a forint ilyen mértékű értékvesztésére. Számos sikertelen közműpályázaton vettek már részt, s megelégelték, hogy a szippantós vállalkozók rendszertelenül járnak ki a portákra.
– Kollégista gyermekünknek gyakran mondtuk a hét végén, fiam, most ne fürödjél, mert megint elfelejtett hozzánk kijönni a szennyvizes, így csordultig van a derítő – idézem fel magamban korábbi beszélgetésemet a buszmegállóban egy nemesvidi asszonnyal. Hozzátette, senki sem hibáztatható a falu sorsáért, mert a fent említett okok miatt a beruházást minden helybéli áhította, s amikor elnyerték a támogatást, sürgette is.
A folyosó falán elismerések: 2002-ben és 2003-ban harmadik helyezést ért el a település a virágos falvak Somogy megyei megmérettetésén. Azóta Nemesviden megfordult a világ. A folyosón műanyagból öntött kaktuszokat látok és jobb sorsra érdemes, poros levelű élő virágokat.
Harmath István alig több, mint másfél éve polgármester. Elődje lemondását követően, tavaly februárban választották meg a tisztségre. Szerinte a falu előző vezetése nem volt elég körültekintő, amikor 2006-ban belevágott egy 60 százalékos állami támogatású, öszszességében 928 millió forintba kerülő beruházásba. Önerőként 150 millió forintnyi bankkölcsönt vett fel, amelyhez a beruházást végző víziközmű-társulat további 170 millió forint svájcifrank-alapú hitelt igényelt. A beruházáshoz 20 millió forinttal csatlakozó Zalakomárban a szennyvíztisztítót bővítették, Somogysimonyi pedig hitelként felvett 35 millió forinttal társult, hogy kiépíthessék a szennyvízcsatornát.
A munka befejezésével megszűnt a víziközmű-társulat, az általa felvett hitelt nagyobb részben Nemesvidre, kisebb – 18 százalékos – arányban pedig Somogysimonyira terhelték. A gesztor, vagyis a beruházást összehangoló Nemesvidnek így 20 év alatt öszszességében csaknem 320 millió forintot kellene viszszafizetnie, gyakorlatilag ugyanakkora összegű kamattal terhelten.
Ezt a helyzetet tovább nehezítette a gazdasági válság és a svájci frank árfolyamváltozása. Három évig csak a kamatokat – havi félmillió forintot – fizette a falu a pénzintézetnek, s ez az összeg tavaly év végére másfél millióra nőtt. Ennyit már nem tudott fizetni az évi 140 millió forint költségvetésből gazdálkodó falu – ezzel magyarázza Harmath István a csődeljárás júniusi kezdeményezését.
Nemesvid polgármestere csak a megválasztását követően szembesült azzal, mekkora adósságot örökölt a település, sokáig igyekezett fenntartani a működőképességet, ám végül nem látott más megoldást. A bíróság pénzügyi gondnokot rendelt ki a falu kifizetéseinek ellenőrzésére. Az adósságrendezési eljárásra 210 nap áll rendelkezésre, ha ez idő alatt nem tudnak megegyezni a hitelezőkkel, a bíróság elrendeli a vagyonfelosztást.
A kilátásba helyezett árverezésből viszont csak a tartozás töredékére lehet számítani. Keveset ér az önkormányzat háromszáz éves épülete, amelyben italkimérés működik, szerény összegre rúgnak a szolgálati ingatlanok, s kevés a földterület, amellyel az önkormányzat még rendelkezik. A visszaszámlálás június tizenötödikén megkezdődött.
A bíróság az adósságrendezésben jártas Vectigalis Zrt.-t kérte fel a pénzügyi menedzselésre, így annak dolgozója, Veres-Bocskay Katalin lett Nemesvid pénzügyi gondnoka, aki heti rendszerességgel vitatja meg az aktuális teendőket az önkormányzati tárgyalóban. Hangsúlyozza: annak ismeretében, hogy az egyik pénzintézetnél hozzávetőleg 300 millió forintos tartozása van az önkormányzatnak, nem sok jót tud mondani. Ha kilenc hónap alatt nem tudnak megegyezni a hitelezőkkel, a bíróság elrendeli a vagyonfelosztást. Elkészült a falu válságköltségvetése, ami annyit jelent, hogy az önkormányzat csak a kötelező feladatok ellátására költhet pénzt, tehát a bérek kifizetése, a közoktatás, a közgyógyellátás, az egészségügyi alapellátás, az idősellátás, a gyermekvédelem biztosítása garantált. Idetartozik még a szemétszállítás biztosítása és a segélyek kifizetése. Ugyanakkor nem kötelező feladat például a közművelődés vagy a könyvtár működtetése, fejleszteni pedig biztosan nem fognak. Helyi adókból minimális, évi mintegy hatmillió forint a bevételük, bérleti díjakból pedig egymillió forint. Ám ez is elméleti szám, hiszen sok a kintlevőségük. Be nem fizetett adókból félmillió forintra számíthatnának, bérleti díjakból is több százezer forint a követelésük, amelyet most igyekeznek behajtani – mondja Pintérné Hegedűs Szilvia körjegyző.
– Min tudnak spórolni? Irónia nélkül: energiatakarékos égőket csavarnak be?
– Néhányat valóban felhasználtunk, mert kedvezményesen vásároltuk. Tényleg előfordult, hogy napokig nem adtuk fel a leveleinket, mert nem volt pénzünk bélyegre, de ezek apró dolgok. Kétségtelen, hogy régóta forráshiányos önkormányzat a mienk, rendre csúszik a számlák kifizetése. Mivel takaréklángon működünk, racionális költségmegtakarításról nem beszélhetek – szögezi le a polgármester. Reményt lát arra, hogy ígéretet tegyenek a tartozások rendezésére hosszú távon, s a hitelezők tudomásul vegyék, hogy a pénzük egy részéről le kell mondaniuk. Banki adósságuk mellett tartoznak a közvilágításért, szemétszállításért, közétkeztetésért is.
A pénzügyi gondnok úgy véli: egy hónapon belül eldöntik, mely ingatlanokat tudnák meghirdetni eladásra. A legnagyobb értéket a polgármesteri hivatal (a biztosító szerint hetvenmillió forintot érő) patinás épülete képviseli, s azt jogilag valóban el lehetne adni, hiszen az önkormányzat akár egy családi házban is tudna közfeladatot ellátni. Csak hát nagyon valószínű, hogy 150 nap alatt nem találnak úgy vevőt, hogy a befolyó pénzt a hitelezői igények kielégítésére fordíthassák – jósolja meg a szakember. Ennek ellenére hisz abban, hogy Nemesvid megegyezik a hitelezőivel, máskülönben a bíróság osztaná szét a vagyonelemeket a hitelezők között. Egy bank viszont nem tud mit kezdeni egy temető melletti termőföldecskével, az áramszolgáltató pedig a falusi szolgálati lakással.
Központi segítség nincsen, adósságrendezésre nem kérhetnek állami támogatást. Közeleg az őszi önkormányzati választás, Nemesviden ígérni már képtelenség, nem lehet tudni, hányan „versengenek” majd a polgármesteri székért. Harmath István – aki saját pénzből csináltatott a hivatalnak folyosói ajtót, irodaablakot és illemhelyi szellőzőt – nem méretteti meg magát. Kevesebb virág jut a közterületre, a betontartókat olcsóbb traktorgumik váltják fel, jövőre már nem biztos, hogy jut beléjük mag. A nemesvidiek ősei a középkorban királyi szakácsok voltak, ezért sok év óta kiemelkedő eseménye a településnek az augusztus végi csülökparádé, de ezúttal elmarad. Bár a falu lakosai nem sokat éreznek az adósságból, megosztottá vált a képviselő-testület, a kisebbség képviselői pedig utolsó szalmaszálként a kibeszélőshow-k sztárjaitól, Joshi Bharattól és Erdélyi Mónikától kértek segítséget.

Tankcsapda: íme a harmadik tag: „Ő az igazi”