Még jövő április előtt feláll az eszközkezelő

Még mielőtt 2011 áprilisában lejár a kilakoltatási moratórium, megkezdi tevékenységét a bajba jutott adósok utcára kerülését megakadályozó Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Az még nem derült ki, hogy mennyiért venné meg az állam a rossz hiteleket, és az sem, milyen infrastruktúra állna a társaság mögött. Lehet, hogy egy nagy bank apparátusát használná az eszközkezelő.

Csécsi László
2010. 08. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ősszel nyújtja be a parlamentnek a kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló javaslatot – tudtuk meg Nagy Anna kormányszóvivőtől. Jelenleg a terveken dolgoznak a szakemberek, a végleges verzió augusztus utolsó napjaira készül el. – Jövő áprilisig kilakoltatási moratórium van érvényben, az eszközkezelő még annak lejárta előtt érvénybe fog lépni – közölte a szóvivő. A részletekről egyelőre nem sokat tudni. A tervek szerint a bajba került emberek ingatlanjait a felállítandó társaság foglalja majd magába, a tulajdonosok pedig bérlőkké válnak. Az adósok így elkerülhetik az otthonuk elárverezését és az utcára kerülést, a bankok pedig megszabadulhatnak a rossz hitelektől. Jelenleg körülbelül kilencvenezer olyan lakáshiteles lehet, aki kilencven napnál hosszabb ideje nem fizet.
Az állami alap hitelből venné meg a tartozásokat, a vásárláshoz a kölcsönt az a bank adná, amelyiknél a rossz hitel volt. A különbség az, hogy az adásvételt követően már nem az ügyfél tartozna a pénzintézetnek, hanem az állam. Ezzel a megoldással egyébként a bankok is jól járnának, mert így felszabadíthatnák a céltartalékaik egy részét.
A kulcskérdést ebben az esetben a rossz hitelek ára jelenti. Egy ötmillió forintos bebukott hitel ugyanis nem ér ötmilliót, ezért a pénzintézeteknek engedniük kell az árból. A bankok már jelezték is, hogy akár 10-20 százalékkal olcsóbban is hajlandók eladni a rossz hiteleket, ám sajtóinformációk szerint a kormány ennél nagyobb, 30-40 százalékos engedményben gondolkodik. Az alku alakulásáról egyelőre semmi konkrétum nem látott napvilágot. A bankszövetségtől azt az információt kaptuk, hogy még nem kezdődtek meg a tárgyalások a pénzintézetek és a kormány között.
Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a bedőlt hitelek megvételekor a bankok felelősségét is figyelembe kell venni. – Különbséget kell tenni aközött, hogy az adós felelősen járt el, de sajnos elvesztette az állását, ezért elmaradt a törlesztéssel, és aközött, hogy valaki alaposan túlvállalta magát, a bank pedig nem kért megfelelő jövedelmi igazolásokat, így maga is asszisztált a túlzott eladósodáshoz. Ez utóbbi hitelért az államnak kevesebbet kellene fizetnie – jegyezte meg Barabás Gyula. A szakember szerint az eszközkezelő megfelelő megoldást nyújthat a jelzáloghitelesek egy részének, de hiba lenne azt gondolni, hogy egy állami alap mindenkit megmenthet. – A közüzemi számlatartozások miatt végrehajtás előtt álló ezrek számára például más megoldást kell találni – tette hozzá.
Barabás szerint egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az eszközkezelőre háruló hatalmas feladatot milyen infrastruktúrával kívánja megoldani a kormány. Az egyik megoldás az lehetne, ha szinte a semmiből létrehoznák az ehhez szükséges apparátust, ám ennél sokkal takarékosabb módszer is létezik: mégpedig az, ha az önkormányzatokkal vagy egy nagy fiókhálózattal rendelkező kereskedelmi bankkal kötne megállapodást a kormány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.