Megfelezte a termést a GMO

Svájci kutatók kísérletei arra mutatnak, hogy egy génpiszkált búzafajta anyagcseréje a szabad környezetbe kibocsátáskor jelentősen megváltozott. Éppen az az anyarozs fertőzte meg, amivel szemben ellenállónak kellett volna lennie, így a terméshozama jelentősen csökkent – közvetítette a hírt a napokban a Magyar Természetvédők Szövetsége. Miközben Európa még ellenáll, tudósok szerint megakadályozhatatlan a génpiszkált vetőmagok elterjedése.

Pert vesztett a Monsanto. Betiltotta a genetikailag módosított cukorrépa jövőbeni ültetését tegnap San Franciscóban egy amerikai szövetségi bíró. Az ítélet, amennyiben törvényerőre emelkedik, döntő befolyással lehet a jövőben a növény termesztésére. Jeffrey White megállapította, hogy az amerikai mezőgazdasági minisztérium 2009-ben megfelelő hatástanulmányok elvégeztetése nélkül liberalizálta több GM cukorrépafajta termesztését. Az ítélet a környezetvédők és a Monsanto közötti perben született.

A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech szervezet sajtóközleményében arra hívja fel a figyelmet: svájci kutatók kísérletei arra mutatnak, hogy egy génpiszkált búzafajta, amely üvegházban normálisan növekedett és ellenállóvá vált az anyarozsfertőzéssel szemben, a szabad környezetben teljesen másképp viselkedett. A növény anyagcseréje jelentősen megváltozott, a növényt súlyosan károsította az anyarozs, és a terméshozam jelentősen, csaknem a felére csökkent.
A szakértők szerint a megfigyelt hatások egy, a génmódosított növényeknél felmerülő általános problémára utalnak. A növényi genom szabályozását megzavarhatják a génmódosítás során alkalmazott módszerek, és ha a növényt környezeti stressznek teszik ki, előfordulhat, hogy a genetikai szabályozás kisiklik. A lehetséges negatív hatások között előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségben termel a növény mérgező vagy allergiát fokozó anyagokat, könnyebben megtámadhatják bizonyos kártevők, csökkenhet a terméshozam.
A Testbiotech ezért azt szorgalmazza, hogy a génmódosított növényeket vessék alá stressztűrési kísérleteknek is a szabad környezetbe való kibocsátás előtt. A tudósok egy része viszont állítja, hogy a termesztés előtt számos ilyen vizsgálatot végeznek, és ennek ellenére előfordulhat, hogy a rezisztens gyomnövények szaporodnak el a génmódosított vetőmagokból termesztett növények környezetében.
Venetianer Pál biológus akadémikus, az MTA kutatóprofesszora a Népszabadságban kijelentette: a Monsanto, vagyis az elsőként engedélyezett génmódosított fajták tulajdonosa részéről stratégiai hiba volt, hogy elsőként egy gyomirtórezisztens fajtát dobott piacra. Ennek célja ugyanis egyértelműen az volt, hogy növelje annak a szintén Monsanto-tulajdonú gyomirtónak a piacát, ami az említett növényfajták termesztésében használható. Olykor pedig a vegyszerigény éppen azért nő, mert a gyomnövények ellenállóvá válnak a gyomirtóval szemben. A rezisztencia kialakulása törvényszerű, a géntechnológia sem nyújt százszázalékos hatékonyságú és örök életű módszereket. A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e nem kívánatos mellékhatás, hanem az, hogy az ilyen hatások a génmódosított vagy a szintén vegyszerezéssel védett hagyományos fajták esetében nagyobbak-e. A tudós egyébként úgy véli: a génkezelt növények ugyanúgy „begyűrűznek” majd Európába is, mint az olajválság, amikor a gazdasági érdekek úgy kívánják.