Palánkvárat tárnak fel a régészek Szolnokon

Öt méter mélyre ástak le a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, hogy feltárják az 1500-as évek közepén épült palánkvár maradványait. A szakemberek már megtalálták a keleti fal nyomvonalának részleteit, az egykori várárkot, de előkerültek használati tárgyak és régi pénzérmék is.

Vigh Dániel
2010. 08. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szolnok történelmi belvárosában, a Tisza-parttól nem meszsze, egy magántulajdonban lévő telken bukkantak rá az 1550-ben épült palánkvár maradványaira – nyilatkozta lapunknak Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, a munkálatok irányítója. Elmondta, a történelmi vár maradványainak feltárását a múlt héten kezdték meg, és rendkívül sok mindent sikerült azóta kideríteniük a XVIII. században végül lebontott védmű múltjáról. A kutatás különlegessége, hogy miután magánkézben lévő ingatlanon végzik, a munkálatokat a telek gazdája finanszírozza. A középkori városmaghoz tartozó területen zajló építkezések megkezdése előtt ugyanis megelőző régészeti feltárást írnak elő, s ennek költségei a tulajdonost terhelik. Tizenketten dolgoznak a területen, közülük hat embernek tud a beruházó fizetést adni, hatan pedig – egy történelemtanár és diákok – önként segítenek az ásatásoknál.
Kertész Róbert elmondta, korábban is felügyelték az óváros házainak lebontását, ezért sejtették, hogy jó helyen keresgélnek. A várfal vonalában végzett feltárás nyomán láthatóvá váltak a valamikori erődítmény egyes korszakainak talajrétegei, valamint a palánkvár falát alkotó 20 centiméter átmérőjű és 18-20 centiméterre lévő oszlopok, amelyek elővédművei ferdén leásott cölöpök voltak. A leletek között szerepelnek a helyi fazekasok edényeinek töredékei, különféle fémek és fizetőeszközök, faszén, égett agyagrögök, valamint állati csontok maradványai is. Ostromra utaló nyomokat, ágyúgolyókat és leégett teremrészleteket is találtak. A négy-ötszáz éves régészeti leletek valóságos kincset jelentenek a kutatóknak és a történészeknek – tette hozzá Kertész. Hangsúlyozta, hogy kevés írott forrás lelhető fel Szolnok múltjáról, ezért az itt élők értékelik a legjobban a feltárást. Nagyon kevés idő áll a régészek rendelkezésére, mivel a telek tulajdonosával szerződés köti őket, és hamarosan megkezdődnek az építési munkálatok a területen. A kutatás eredményeit dokumentálják és a leleteket szeptemberben szabadtéri kiállításon tárják a város közönsége elé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.