Alkalmazkodni kell a szélsőségekhez!

Fel kell készülnünk rá, hogy a jövőben gyakrabban fordul elő a május–júniusihoz hasonló extrém időjárás, amely országszerte hatalmas pusztítást végzett. Az Akadémia által szervezett tegnapi konferencián a szakemberek megállapították, hogy bár a természetnek volt a legnagyobb szerepe a keletkezett károkban, de az elmúlt évek mulasztásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Idén május–júniusban, lényegében három hét leforgása alatt két olyan pusztító erejű ciklon vonult át Magyarországon, amely a statisztikák szerint tízévente csak egyszer fordul elő – mondta el Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke egy tudományos konferencián tegnap. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának szervezésében megrendezett eseményen a különböző területek szakértői azért jöttek össze, hogy megosszák egymással az elmúlt időszak extrém időjárása alapján levont következtetéseket, és feladatokat fogalmazzanak meg a döntéshozók részére.
Az év elején tapasztalt szélsőséges jelenségeket két mediterrán ciklon, a Zsófia és az Angéla alakította. Az OMSZ vezetője elmagyarázta, hogy a május 15. és 18. között Magyarországon pusztító Zsófia viharos szelet és hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. A Magyarországon valaha mért májusi eső idén volt a legtöbb, az Észak- és Dél-Dunántúlon, illetve a Bükkben esetenként az átlagos havi érték négyszeresét mérték a szakemberek. A Zsófia nyomában május 30. és június 4. között tombolt az Angéla, amelynek szintén jelentős csapadékát nem tudta felszívni az átnedvesedett talaj, ezért azonnal a folyókba ömlött a víz, fokozva a gondokat – ismertette Bozó László.
Alapvetően fel vagyunk készülve a szélsőséges esetekre, de a meteorológusoknak a jövőben minél kisebb területekre, minél pontosabb előrejelzéseket kell készíteni – fejtette ki lapunknak a szakember. Ebben sokat segít majd egy nemrég beszerzett 170 millió forintos speciális számítógép, amelyet részben uniós, részben állami forrásból sikerült finanszírozni.
Az év elején az ország számtalan pontján keletkezett károkért elsősorban az időjárás szélsőségességét okolhatjuk, de nem háríthatjuk el az emberi felelősséget sem az ügyben – fejtette ki lapunknak Láng István akadémikus, a konferencia levezető elnöke. Példaképp a professzor többek közt az elhanyagolt állapotú gátakat és a beépített vagy meg nem épített víztározókat említette meg. Ráadásul vészhelyzet idején a műveletek sem voltak kellően összehangolva – tette hozzá.
Elismerte ugyanakkor, hogy a jövőben számtalan, a tudósok számára is új természeti jelenséggel kell számolni. Szélsőséges időjárás mindig is volt és lesz továbbra is. Ám az a tény, hogy száz éve fordultak elő legutóbb ehhez hasonló esőzések, nem jelenti azt, hogy újabb 99 évig nem ismétlődnek meg – hangsúlyozta. A professzor szerint fel kell készülnünk arra, hogy ezeknek az extrém jelenségeknek a gyakorisága nőni fog.