Nem szabad hagynia az államnak, hogy a banki adósok adatait tartalmazó listák magánkézben működjenek – állítja Jóri András. Az adatvédelmi biztos szerint a legjobb megoldás az lenne, ha maga az állam működtetné ezeket az adatbázisokat, beleértve a negatív és a pozitív adóslistákat is.
A negatív adóslista jelenleg a banki háttérrel rendelkező BISZ Zrt. kezelésében működik. A központi hitelinformációs rendszer (KHR) – melynek régebbi elnevezése a BAR-lista volt – azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek az adatait tartalmazza, akik már hosszabb ideje nem törlesztik a kölcsönüket, és jelentős tartozást halmoztak fel. Ebbe a lajstromba akaratuk ellenére kerülnek bele az ügyfelek. Egész másként működik az úgynevezett pozitív adóslista. Ezeket az adatsorokat a bankok állítják össze, és az ügyfelek dönthetnek róla, hogy szerepelni akarnak rajtuk, vagy nem. A bankok szerint a pozitív listára azért van szükség, mert az ezen szereplő személyek jó ügyfélnek számítanak, így olcsóbban juthatnak kölcsönhöz.
Az adatvédelmi biztosnak elsősorban a pozitív lista önkéntessége felől vannak kétségei. Mint lapunknak elmondta, a szerződéskötéskor a bank és az ügyfél nincsenek egy súlycsoportban, így elképzelhető, hogy a pénzintézet csak abban az esetben ad meg bizonyos kedvezményeket a hitel kérelmezőjének, ha az hajlandó felkerülni a listára, az ettől elzárkózók ugyanakkor hátrányba kerülhetnek. – Ebben a formában egyáltalán nem beszélhetünk önkéntességről – tette hozzá Jóri András. Ráadásul az ombudsman szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába vezeti be egy ország a jó adósok listáját, a kölcsönök nem lesznek olcsóbbak, és a lakosság eladósodottsága sem javul.
Az adatvédelmi biztos szerint abban az esetben, ha a pozitív és a negatív lista működése közérdek, mint ahogy azt a bankok is hangsúlyozzák, akkor egy állami szervnek kellene működtetnie a rendszert. – Nincs helye a profitorientált szemléletnek az ügyféladatok kezelése terén – állítja Jóri András. A szakember szerint meg kell vizsgálni azt a megoldást, mely szerint csupán egy állami lista létezne, amelyen minden adós, a jók és a rosszak is együtt szerepelnének.
Rácz Lajos, a BISZ Zrt. szolgáltatásfejlesztési igazgatója szerint a bankok nem kényszerítik rá az ügyfeleiket a pozitív adóslistára, mindenki maga dönthet arról, hogy szerepelni akar-e rajta, vagy sem. Az igazgató megjegyezte: az ügyfelek jól járnak azzal, hogy a bankok látják a hibátlan hiteltörténetüket, mivel az időben törlesztő ügyfelek kisebb kockázatot jelentenek, így olcsóbban juthatnak kölcsönhöz.
– A jó hiteltörténet olyan érték, amelyre az adós nemcsak büszke lehet, hanem előnyére is válhat egy újabb szerződéskötéskor – jegyezte meg az igazgató. Rácz Lajos hozzátette: a BISZ Zrt. évek óta problémák és kihágások nélkül látja el az adóslista működtetését, tökéletesen megfelel a törvényi szabályozásnak, ezért nem tűnik indokoltnak a tevékenység állami kézbe vétele.
origo.hu
Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető
