Döntések és tervek a családok védelmében

A tankötelezettség erősítése, a szülői felelősség növelése, az idősek védelme, a nők negyven év munkaviszonyt követő nyugdíjba vonulásának lehetősége, a bajba jutott, eladósodott családok támogatása, valamint a családbarát munkahelyek létrehozására tett erőfeszítések – ezek az Orbán-kormány szociális területet érintő eddigi legfőbb lépései, amelyek jól érzékeltetik a törekvést a családpolitika új megvilágításba helyezésére.
Két fő területet érintett a kormány első száz napjának intézkedéscsomagja e téren. Első lépésként – a tanulást a biztos jövő kulcsaként feltüntetve – a családi pótlék kifizetését az iskolalátogatáshoz kötötték. Az augusztus 30-án hatályba lépett törvény szerint ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig természetben biztosítsa az állam. A javaslat két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra, amely a tankötelezettségig folyósítható, valamint az iskoláztatási támogatásra, amely a tankötelezettség teljes időtartamára jár, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a – közoktatási intézményben tanuló – gyermek betölti huszadik életévét.
Azonnali intézkedést hozott a kormány, miután kiderült, hogy illegális idősotthonokban élnek vissza a kiszolgáltatott emberek rászorultságával, nyomorával és kilátástalan helyzetével. Mint arról beszámoltunk, ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között bánnak az idősekkel, veszélyeztetve egészségüket, életüket és figyelmen kívül hagyva alapvető, az alkotmányban is rögzített emberi jogaikat. A kormány határozatot hozott arról, hogy az illegális otthonoktól a szociális bírságon felül adott esetben a normatívát és a működési engedélyt is megvonják a jövőben.
Várhatóan jövő januártól lép életbe az a rendelkezés, amelynek eredményeként nyugdíjba mehetnek a negyven év munkaviszonnyal rendelkező nők. A parlament az őszi ülésszakon szavaz az intézkedésről. Iván László, a Fidesz nyugdíjastagozatának elnöke a nők magasabb átlagéletkorával – ezáltal a terhek hosszabb viselésével –, valamint a nagyszülői teendők jelentőségével indokolta a kormány döntését.
A kabinet kiállt a gazdasági válság miatt megváltozott hitelkonstrukciók és a nem megfelelő szocialista gazdaságpolitika okán bajba jutott családok mellett is. A kilakoltatási moratórium bevezetésén felül novemberben a kormány egy nemzeti eszközkezelő társaság létrehozásáról dönt, amely a jelzáloggal terhelt ingatlanok tömeges árverezéséből és a fizetési kötelezettségeiket teljesíteni nem tudók utcára kerüléséből fakadó problémákkal foglalkozna.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett arra is ígéretet tett a kabinet, hogy hozzájárul a családbarát munkahelyek létrehozásához, lehetővé téve ezáltal a kisgyermekes nők részmunkaidős társadalmi szerepvállalását. A kormány rövid távú tervei közt szerepel, hogy – korrigálva a szocialista kormányzat sokakat felháborító intézkedését – visszaállítják a gyes időtartamát kettőről három évre, úgy, hogy mindazokra vonatkozzon, akiket az előző kormány döntése hátrányosan érintett. A gyes és a gyed korábbi szabályozása a jelenlegi tervek szerint 2011. január elsejétől áll vissza. A szocialisták korábbi intézkedése minden, 2010. április 30-át követően születő gyermekre vonatkozna.