Vas megye déli részén, a 8-as főút Vasvár és Körmend közötti szakasza mentén, a Rába bal partján található a hatszáz lakosú Egyházashollós. Déli határa a Csörnöc-Herpenyő patakig terjed, északi szomszédja Nemesrempehollós, a mai község 1937-ben a Hidashollóssal való egyesítéssel keletkezett. Neve – Eghazashollos alakban – 1490-ben szerepel először írásban, azonban már a pornói bencés apátság 1221. évi adománylevele is említi Hollóst az uradalommal szomszédos falvak között. 1240-ben megint felbukkan a falu neve egy levélben, a tatárjárás után viszont hosszú ideig nem ad életjelt magáról. Csak 1397-ben találkozunk vele újra, ekkor mindkét Hollós – Hidas és Egyházas – község Sárosi Cseh Péter tulajdona. 1441-ben ő adta el a monyorókereki Ellerbach famíliának. Plébánosáról egy tíz évvel később kelt jegyzék tesz említést, régi templomáról a helység nevén kívül más nem szól.
A hosszú utcás település északi szélén, tágas téren, a Rába síkjából alig kiemelkedő dombocskán áll a település Szent Miklós-temploma. Hosszú hajójához kelet felől vele egyező szélességű, nagy ívű szentély csatlakozik, a sekrestye a déli oldalon helyezkedik el. A hajó nyugati falához magas, négyszögletes torony kapcsolódik, alatta – egy dongaboltozatú előcsarnokon keresztül – lehet bejutni a templomba. Az épületen számos, különböző régi stíluskorszakokhoz társítható részlet figyelhető meg, azonban a többszöri át- és ráépítés, valamint az 1850. évi bővítés további tisztázandó kérdéseket rejt.
Egyházashollós templomának régészeti kutatását 1985 és 1987 között kezdte el Valter Ilona és Tamási Judit. Az újkorban renovált falak vizsgálatából kiderült, hogy tört kőből készültek a középkorban. Feltárultak az eredeti szentély kavicságyra rakott alapjai, a diadalív és a felmenő szakaszok ismerete hiányában azonban nem tisztázódott a formája, záródása. A nyolc méter széles, 16 méter hosszú hajó északi oldalán kicsiny, késő román kori ablak került elő – másodlagos befalazásból –, nem messze tőle, magasan egy kőoroszlán elfaragott torzója látható a falszövetbe illesztve. A déli oldalon napvilágra került a csúcsíves kőkeretű kapuzat és egy másik román stílusú apró ablak. Pár éves szünet után, 1993-ban – Tamási Judit vezetésével – folytatódott a feltárás. Kiderült, hogy a torony a gótika korában épült téglából. Három és fél méter oldalélű, három emelet magas falának lábazata a hajón feltárttal azonos módon, faragott kőből készült; sarkait haránt állású támpillérek támasztják. Első emeletén keskeny rések, a másodikon gótikus lóhereíves körablakok nyílnak dél és nyugat felé, a bejárat szintén csúcsíves. A legfelső emelet, a koronapárkány és a bádog toronysisak barokk, amint a templom bútorzata, oltára és szószéke is az 1756-os renoválás idejéből származik. A nyugati homlokfal síkjában egy 60-szor 70 centiméteres lapos, faragott küllődíszes, római kori márványlaptöredék mint afféle ritkaság vonzza magára a figyelmünket.
Körmend környéke több ízben szenvedett kárt a török hadaktól, a Rába menti falvak templomai különösen ki voltak téve a veszélynek. Egyházashollóst I. Ferdinánd király (1526–1564) Tarnóczy András özvegyének, Kerhen Borbálának és gyermekeinek adományozta; a falu templomát 1560 körül a reformátusok használták. A XVII. század végén viszszavették tőlük a katolikusok, az 1697. évi vizitáció jegyzőkönyve szerint a fallal körülvett épületet zsindellyel újonnan fedték, de a mennyezete hibás, omladozó maradt, padozata nem volt. Szentélyét boltívesnek, tornyát kőből épültnek látta a látogató. 1890-ben a település 64 házában 467 magyar lakost írtak össze, postája helyben volt, távírdája és hivatalai Vasváron. Hidassal 1937-ben egyesítették Egyházashollóst. Óvodája, könyvtára, háziorvosa, családsegítő és gyermekvédelmi szolgálata van, a Vöröskereszt helyi szervezetén kívül az Egyházashollós Község Töretlen Fejlődéséért nevű közalapítvány és sportegyesület működik benne. Egy országos településismertető honlapon a helybeli futballklub címere látható.
origo.hu
Óriási baleset Alsónemesapátinál: 18 sérült, autóbusz és kocsi ütközött - képek, videók
