A kormányváltás után néhány hónappal új szelek fújnak az infokommunikáció – ezen belül a frekvenciagazdálkodás – területén is: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrégiben megkezdte a felszabaduló, 450 és 900 megahertzes (MHz) frekvenciák hasznosításának kidolgozását. Az augusztus elején létrejött új hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese, Mátrai Gábor a témában tartott múlt heti meghallgatás bevezetőjében úgy fogalmazott: hazánk gazdálkodása szempontjából kiemelten fontos kérdés a meglévő frekvenciák hatékony felhasználása. Mivel azonban a területtel kapcsolatos több kérdés meghaladja az NMHH hatáskörét, így a kiosztásról, valamint a frekvenciadíjak mértékéről az NFM-nek kell döntenie, a hatóság csak az előkészítési és végrehajtási fázisban jut szerephez. Mátrai közlése szerint – mint arról a Hwsw.hu beszámolt – a 450 MHz-es és a 900 MHz-es sáv szabad blokkjainak értékesítése a mobil szélessávú szolgáltatás fejlesztését kell, hogy szolgálja, akár új, akár a régi szolgáltatók járnak sikerrel a majdani tenderen.
A két frekvencia azért különösen fontos, mert a rádióhullámok terjedési karakterisztikájából adódóan kisebb költségek mellett lehet ezekkel lefedni nagyobb területeket mobil adatátviteli szolgáltatásokkal, vagyis a bővítés elsősorban azoknak a vidéki területeknek a felzárkózását segítené, ahová a három hazai mobilszolgáltató jelenleg gazdaságossági okokból nem telepített 3G-s szolgáltatást. Az NMHH elképzelései szerint a szabad 450 MHz-es frekvenciaszeleteket egy blokkban, idén értékesítik, a 900 MHz-es tartományban pedig különböző szolgáltatók más-más frekvenciacsomagokat igényelhetnek, vagyis más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is aszimmetrikus sávkijelölést alkalmazhatnak majd. A 900 MHz-es frekvenciapályázatot a tervek szerint a 450 MHz-es tenderhez hasonlóan még idén kiírják, ám látványos küzdelem a technológiai lehetőségek miatt csak az előbbinél várható.
A jelenlegi három mobilszolgáltató üdvözli az újabb technológiák terjesztését elősegítő kormányzati célokat, ám – mint azt lapunk megkeresésére közölték – bizonyos területeken más elképzeléseik vannak. A Magyar Telekom álláspontja szerint a 900 MHz-es frekvenciablokkok kiosztásánál az államnak a mobil szélessáv elterjedésére, a mobilhálózatok magas szintű minőségének a fenntartására és a növekvő ügyféligények hatékonyabb kiszolgálására célszerű a hangsúlyt fektetnie. Ezek a célok legalább három MHz-es sávbővítéssel, a jelenlegi mobilszolgáltatók frekvenciaigényeinek figyelembevételével érhetők el, a negyedik mobilszolgáltató megjelenése ezért – szerintük – indokolatlan. A Magyar Telekom PR-igazgatósága kérdésünkre kifejtette: szemben a kormányzati elképzelésekkel, a szimmetrikus frekvenciablokk-kiosztás volna a szükséges fejlesztések szempontjából a leghatékonyabb. – A Magyar Telekom abban érdekelt, hogy Magyarország minél gyorsabban csatlakozzon a világ legfejlettebb országaihoz, ahol már most a legmodernebb, negyedik generációs mobiltechnológiát (LTE) alkalmazzák. Ennek feltétele az ehhez szükséges frekvenciablokkok hatékony ütemezése és kiosztása – áll a társaság válaszában.
– Várakozással tekintünk a 900 Mhz-s frekvenciasáv szabad blokkjainak eladása elé. Ahhoz azonban, hogy értékelésünk reális legyen, pontosan meg kell ismernünk azt, hogy hogyan osztják fel a frekvenciasávot, hogyan értékesítik azt, és kik jelentkezhetnek érte – reagálta lapunknak a Telenor. A korábban Pannon néven működő társaság szerint egy nyílt árverés lenne a legmegfelelőbb, amelyre a jelenlegi és a potenciális új operátorok egyaránt jelentkezhetnének. A Telenor kiemelte: az ország gazdasága szempontjából kulcsfontosságú a mobilinternet-lefedettség javítása, így a pályázati kiírásnak is ezt kell szem előtt tartania. A Vodafone – hasonlóan a versenytársakhoz – kiemelten fontosnak tartja a 900 MHz-es sáv hasznosítását, ám a majdani felosztással kapcsolatos várakozásokról és igényekről nem nyilatkoztak. Az egész piacot érintő várható változások kapcsán inkább a szintén minisztériumi hatáskörbe tartozó frekvenciadíj-rendszer mielőbbi felülvizsgálatát tartják lényegesnek, mondván, az európai átlagot jóval meghaladó mértékű hazai spektrumhasználati díjak az ország versenyképessége szempontjából optimális helyzetet jelentenek-e.

Muri Enikőt a hét leggyalázatosabb hozzászólásával támadják