A vitamin túladagolás komoly mellékhatásokkal járhat

Bár a különböző vitaminok nélkülözhetetlenek a szervezet számára, de a mesterségesen előállított vitaminkészítmények túlzott fogyasztása számos káros hatást okozhat, felborítva a szervezet egyensúlyát és általános jólétét. A vitamin túladagolás vagy hipervitaminózis káros következményeivel azonban sokan nincsenek tisztában, ami az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő táplálékkiegészítőkre is igaz.

Egyre népszerűbbek a vitamintabletták és a multivitaminok Fotó: AFP/FREDERIC CIROU Forrás: AltoPress

A vitamin túladagolás napjainkra általános jelenséggé vált a fejlett országokban annak köszönhetően, hogy az erre vonatkozó felmérések szerint a felnőtt lakosság 30-40 százaléka rendszeres fogyasztója a mesterséges multivitamin készítményeknek, illetve táplálékkiegészítőknek.

                                      A vitamin túladagolás az elmúlt években egyre jobban elterjedt gyakorlattá vált főleg a szintetikus vitaminok mértéktelen fogyasztása miatt                                                                                   Fotó: dpa/AFP/CHRISTIN KLOSE / dpa-mag

A vitamin túladagolás nagyobb problémát jelent, mint sokan gondolnák

A természetes forrásból, például a gyümölcsökből származó vitaminok élettani hasznosulása sokkal jobb mint a mesterséges készítményekből származóknak, ám a vitaminok túladagolásának problematikája fontos egészségügyi kérdéssé nőtte ki magát főleg a zsírban oldódó vitaminokkal, illetve az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban. Az A-vitamin az egyik olyan zsírban oldódó vitaminféle, ami képes hosszú távon felhalmozódni a szervezetben. Főbb forrásai állati eredetűek: ilyen a tej, a máj vagy a tojássárgája. Bizonyos körülmények között szükségessé válhat a fokozottabb A-vitamin bevitel, főleg terhesség, illetve a szoptatási idő alatt, viszont a túladagolása is ekkor jelenthet fokozott kockázatot.

A természetes eredetű, például a gyümölcsökben lévő vitaminok bevitele sokkal kevesebb kockázattal jár mint a gyógyszerszerűn szedett vitaminok esetében     Fotó: Pexels

 Az A-vitamin túladagolása egyaránt megnyilvánulhat akut és krónikus tünetekben. Az akut tünetek meglehetősen széles körűek lehetnek a fejfájástól, a hányingertől és hányástól kezdve a látászavaron, fokozott idegességen és izomgyengeségen keresztül egészen az étvágytalanságig bezárólag. 

Krónikus túladagolás esetén akár májbetegség vagy súlyos idegrendszeri zavarok is előfordulhatnak. 

A D-vitamin esetében gyakorlatilag elhanyagolható a túladagolás veszélye természetes bevitel esetén, de ennek ellenére érdemes szem előtt tartani, hogy ha ritkán is, de a zsírszövetekben felhalmozódva okozhat kellemetlen túladagolási tüneteket, amelyek közül a hányinger, a gyakori vizelési inger, a levertség és a fejfájás lehetnek e legjellemzőbbek. 

 A D-vitamin túladagolásának elhanyagolható a kockázata   Fotó: .tudokozpont.hu

A zsírban oldódó vitaminok közé tartozik a K-vitamin is, aminek két típusa is ismert. A K1-vitamin a véralvadásban, a K2-vitamin pedig a csontképződésben játszik fontos szerepet. Mindkét K-vitamin típus csak rövid ideig raktározódik el a szervezetben, így ebben az esetben is csak ritkábban léphetnek fel a vitamin túladagolás mellékhatásai. A K-vitamin túladagolására utaló legjellemzőbb tünetek közé tartoznak a vérnyomás- és véralvadási problémák, valamint a gyomor és allergiapanaszok.

Mikor árt a túlzásba vitt táplálékkiegészítő?

Még inkább érdemes odafigyelni a mesterséges vagyis a szintetikus eredetű vitaminkészítmények és az úgynevezett multivitaminok fogyasztására. Ugyanez igaz a táplálékkiegészítőkre is, mert a sok vitamin és a jó egészség ekvivalenciája nem mindig feltétlenül igaz. Fontos szem előtt tartani, hogy a vitamintabletták rendszeres fogyasztása sok szempontból olyannak számít mint a gyógyszerek szedése, éppen ezért azoknak, akik rendszeres vitamintabletta fogyasztók, mindenféleképpen célszerű erről a kezelőorvosukkal is konzultálni. Jóval komolyabb kérdéseket vethetnek fel bizonyos étrend-kiegészítők, amelyeknél még egy enyhe túladagolás is  súlyosabb következményekkel járhat.

Egyre népszerűbbek az étrendkiegészítők   Fotó: CCRES

A wellness megszállottság korát éljük amiben soha nem látott módon felfutott a különféle fehérjeporok, kombinált vitaminkészítmények, zsírégetők és edzés előtti termékek fogyasztása. E szereknek azonban korántsem mindig áldásos a hatása. Az edzéshez használt kiegészítők többsége egyaránt tartalmaz koffeint, béta-alanint és kreatint, amelyek stimulatív, teljesítményfokozó hatásúak. Amíg egy mérsékeltebb 200-300 milligrammos adag még csak bizsergető érzést kelt, addig egy újabb adagolókanálra való szer bevitele már hevesebb szívdobogást és szívritmuszavart okozhat, extrém esetben pedig megnöveli a szívinfarktus kockázatát. 

Éppen ezért sohasem célszerű a jobb teljesítményt az edzéshez használt kiegészítők fokozott bevitele útján megkísérelni. 

(Erre a készítmények kezelési útmutatója is felhívja a figyelmet.) Két adagolókanálnyi szer egymást követő bevitele 400-500 milligramm koffein-bevitellel egyenlő, ami 4-5 csésze kávé egymás utáni felhajtásával egyenlő. Ha mindez rendszeresen megfeszített erőkifejtéssel párosul, az komoly veszélyt jelenthet a szívre, illetve a keringési rendszerre.

A túl kevés és a túl sok is komoly kockázatokkal járhat

A táplálékkiegészítők egyik fontos komponense a kálium. A kálium kulcsfontosságú szerepet játszik az izomzat (beleértve a szívizomzatot is) működésében. Túl alacsony káliumbevitel esetén fennáll az aritmiák és a görcsök fokozott fellépésének kockázata, viszont a túladagolás megnöveli a hiperkalémia veszélyét, ami akár végzetessé is válhat. A káliumtartalmú kiegészítők általában 99 vagy 500 milligrammos kiszerelésű tabletták formájában kerülnek forgalmazásra. Ha valaki több nagyobb dózisú tablettát vesz be, vészesen megugorhat a káliumbevitel mennyisége is. A kálium túladagolás, vagyis a hiperkalémia tünetei a szokatlan gyengeség, bizsergés érzete és hányinger, és ami a legveszélyesebb, a bardycardia, vagyis a lassú szívverés, ami rosszabb esetben szívleálláshoz vezethet.

A természetes vitaminforrások is képesek fedezni a szervezet vitaminszükségletét     Fotó: Pexels

 A fokozott káliumbevitel komoly kockázatot jelenthet a veseproblémákkal küzdők számára is. Ezt azzal lehet a legkönnyebben elkerülni, hogy - az orvosi javaslat esetét leszámítva -, mellőzzük a káliumtabletták szedését és a szervezet számára szükséges káliumbevitelt természetes források, így például spenót, banán vagy avokádó fogyasztásával fedezzük. 

A kreatin az egyik legtöbbet kutatott és legbiztonságosabb táplálékkiegészítő, amelyről közismert, hogy növeli az izomerőt és segíti a regenerálódást. 

Napi 20-30 gramm kreatin fogyasztása (a szokásos terhelési protokollokon túl) már kiszáradást, görcsöket és extrém esetben elektrolit-egyensúlyzavart válthat ki, ami a szívműködést is befolyásolja. A szervezet elektrolit-egyensúlyának megbomlása káros lehet a veseműködésre és könnyen okozhat szívritmuszavart is. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, soha sem szabad túllépni az előírt terhelési fázist, ami jellemzően 20 grammot jelent legfeljebb 5-7 napon keresztül. A terhelési fázis után vissza kell állni a napi 3-5 grammos bevitelre sok víz fogyasztása mellett.

Nem a vitaminok és táplálékkiegészítők, hanem az egészségtelen életmód jelenti a legnagyobb kockázatot

Közismert, hogy vérszegénység esetén gyakran ajánlott a vasbevitel. A vas-kiegészítők sokakat megmenthetnek a vérszegénységtől, de a vas túlzott bevitele, a hemokromatózis mérgező lehet egyes szervekre, köztük a szívre is. A szervezet által meg nem kötött felesleges vas szabad gyököket termel, ami szövetkárosodáshoz vezet. Idővel szívritmuszavarok, sőt szívelégtelenség is kialakulhat. A vastúlterhelés tünetei közé tartozik a fáradtság, az ízületi fájdalom és a szabálytalan szívverés. E kellemetlen és akár kockázatossá válható tünetek elkerülése érdekében csak akkor szabad élni orvosi javaslatra a vas bevitelével, ha azt a laboratóriumi eredmények indokolttá teszik. Ez utóbbi esetben is a legpontosabban be kell tartani az adagolási utasításokat.

Sokan gyógyszerként fogyasztják a szintetikus vitaminokat is, aminek pedig lehetnek káros mellékhatásai      Fotó: Maria Fuchs / Cultura Creative

 Természetesen elsősorban nem a vitamin és étrend-, illetve táplálékkiegészítők jelentik az elsődleges kockázatot az egészségünkre, főleg a szív és érrendszeri betegségek kialakulására. A szívbetegség kockázatára számos tényező jelent ezeknél lényegesen komolyabb veszélyt. Ezek közül elsősorban a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a dohányzás jelentik a legfőbb rizikófaktort. A cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód szintén növeli a kockázatot csakúgy, mint a telített zsírokban, sóban és cukorban gazdag étrend. A krónikus stressz és a túlzott alkoholfogyasztás is idővel krónikusan megterhelheti a szívet, de genetika ugyancsak szerepet játszhat ebben; ha szívbetegségek előfordultak a családban, nagyobb lehet az esélye az erre való hajlam megöröklésének. Az életkor és a nem is számít: a férfiak és az idősebb felnőttek általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A rendszeres szűrővizsgálatok, az egészséges étrend és a káros szokások mellőzése a leghatásosabb módszer az egészségünk megőrzésére.

A vitamin túladagolás:

• egyes vitaminoknál komolyabb mellékhatásokkal járhat,
• főleg a zsírban oldódó vitaminok és különösen az A-, valamint a K-vitaminná,l
• és jellemzően a nem természetes, hanem a szintetikus vitaminkészítmények fogyasztása esetén.