Törökországban tegnap népszavazáson a választópolgárok többsége (61 százaléka) elfogadta a kormány alkotmánymódosító javaslatait. A Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által kezdeményezett módosítások főként az igazságszolgáltatást és az alapvető állampolgári jogokat érintik. A kormány szerint a katonai rezsim által 1982-ben megfogalmazott alkotmány módosítása a török demokráciát erősítené, ezáltal az alkotmány jobban megfelelne az Európai Unió igényeinek. Az EU – amellyel Ankara évek óta folytat sikertelen csatlakozási tárgyalásokat – támogatja a török alkotmány 26 módosításának többségét, például azt, hogy a hadseregnek az állambiztonság és az alkotmányos rend ellen vétő tagjait polgári bíróságokon vonják felelősségre. Az alapdokumentum továbbá megerősítené a parlament szerepét a legfelső bírók kinevezésében, illetve lehetővé tenné, hogy a köztisztviselők sztrájkoljanak.
Az ellenzék azonban úgy gondolja, hogy a változtatások az AKP befolyását fokoznák az állami intézményekben. Az alkotmánymódosítás ellenzői szerint Erdoganék a független, világi bíróságok felett akarják kiterjeszteni befolyásukat, a kormánypárt ugyanakkor úgy véli, a bíróságok politikai ítéleteket hoztak az utóbbi időben. A népszavazás a jövőre tartandó választások előtt fontos erőpróbát jelent az AKP számára, amely politikai és gazdasági reformokat kíván végrehajtani, de amelyet azzal is vádolnak, hogy iszlamista törekvéseket dédelget. A felmérések szoros eredményt jeleznek.
A népszavazás napján Murat Karayilan, a Kurd Munkáspárt vezetője az El Mundo spanyol napilapnak elmondta: a lázadó kurd szeparatisták leteszik a fegyvert, ha Törökország elfogadja az autonóm régiók spanyolországihoz hasonló modelljét. Az MTI által idézett Murat Karayilan szerint ebben a modellben harmonikusan élnek együtt a helyi kormányok a központi hatalommal, és a régióknak saját parlamentjük és rendőrségük van.
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
