Várhatóan szeptember végére fejezi be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az úgynevezett PPP-beruházások felülvizsgálatát. Kérdésünkre a tárca közölte: több mint száz ilyen megállapodást tekintenek át, s bizonyos esetekben már lépéseket is tettek. Az elmúlt hónapban szigorították az autópálya-üzemeltetési szerződések ellenőrzését, s az ezekben foglalt kötelezettségeket következetesen számon kérik a magáncégeken. A PPP-nek ugyanis az a lényege, hogy a fejlesztést magánbefektető valósítja meg, amit az állam több évtizeden keresztül visszabérel, vagyis díjat fizet érte. A közelmúlt PPP-s fejlesztései azonban több kívánnivalót is hagytak maguk után: a nemzetközi átlagnál lényegesen drágábbak voltak és a kockázatokat rendszerint egyedül az állam viselte. Az Állami Számvevőszék közlése szerint az utóbbi időszak legtöbb PPP-s beruházásával csak a magánszféra járt jól, az adófizetőket általában kár érte.
A nemzeti fejlesztési minisztérium mostani vizsgálatának célja, hogy feltárja a megállapodások állam számára előnytelen részleteit és a módosítás lehetőségeit. A szaktárca rögzítette: ha bebizonyosodik, hogy az üzletfelek hiányosan vagy egyáltalán nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, akkor az állam csökkentheti a díjat, módosíthatja a szerződést, indokolt esetben felbonthatja a PPP-s megállapodást. Utóbbi lehetőségek a már átadott létesítményeknél is szóba jöhetnek. A minisztérium elsősorban jogi és pénzügyi szempontból tekinti át a szóban forgó fejlesztéseket, de – ha szükséges – műszaki ellenőrzéseket is végez. Az M6-os autópálya teljes műszaki átvizsgálásához már hozzá is láttak.
A tárca rögzítette, hogy a kormány az előkészületi szakaszban lévő PPP-s beruházásokat nem indítja el. A fejlesztési minisztérium az átvilágítás lezárultáig a tervezési, szerződéskötési fázisban járó beruházásoknál a folyamatok felfüggesztését kezdeményezte, a megindított programnál pedig megpróbálja az állam számára előnyösebbé tenni a jelenlegi megállapodásokat. A már megvalósult PPP-beruházásoknál pedig a működést is vizsgálják: a kollégiumok, sportpályák, kulturális létesítmények és más fejlesztések dokumentumait a tárca folyamatosan szerzi be. Megkezdték például a tiszalöki börtön szerződéseinek vizsgálatát is. Nemrégiben beszámoltunk róla: Tiszalökön hónapok óta tart az elszámolási vita a börtönt felépítő és üzemeltető fővállalkozó, valamint a rabokat élelmező alvállalkozó között. A minisztérium jelezte, az állam nem avatkozhat bele a cégek üzleti konfliktusába, az érintettek a bíróságon kereshetik igazukat. Hírt adtunk arról is, hogy a börtönben vesztegetés gyanúja miatt nyomoz a katonai ügyészség. Ezzel kapcsolatban közölték: a minisztérium az eljárásban feltárt tényektől teszi függővé esetleges lépéseit.
origo.hu
Átkot szórtak Magyarországra a balliberálisok, Orbán Viktor példátlan módon elsöpörte őket
