Érdekes következtetés vonható le szakmai vélemények szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett részletes inflációs jelentéséből. Ezeknek az adatoknak az ismeretében néhány hónappal ezelőtt még szinte biztos, hogy a jelenlegi monetáris tanácstagok megszavazták volna a kamatemelést – állítják olyan szakemberek, akik a döntéshozó rendszert jól ismerik. Ebből azt állapítják meg, hogy azok a tanácstagok, akik korábban rendszerint Simor András jegybankelnökkel azonos módon szavaztak, most vele szemben foglaltak állást, az MNB első emberének a nézeteit osztó tanácstagok tábora tehát fogyatkozóban van.
– Csak találgatni lehet, mi történt, ugyanis csak hosszú idő elteltével teszi közzé az MNB, hogy név szerint ki hogyan szavazott. Az is lehet, hogy a monetáris tanács egyes tagjai próbálnak igazodni az új gazdaságpolitikához, „valahogy leesett, hogy más kormány van”, és ezért akadályozták meg a kamatemelést, amiről – mint az elnöki sajtótájékoztatóból leszűrhető – éles vita alakult ki – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre közgazdász, korábban az MNB-nél a devizaüzletágat vezető szakember.
Állítani nem lehet, de korábbi álláspontjainak ismeretében nagyjából biztosra vehető, hogy a jegybankelnök és a két alelnök (Karvalits Ferenc, Király Júlia) volt az, aki a kamatemelést szorgalmazta, szakmai körökben elterjedt, hogy ők már hónapok óta emelnének a kulcson. Május végén, amikor legutóbb felmerült a kamatvágás, Bánfi Tamás és Csáki Csaba szavazott az öt százalékra való mérséklés mellett, lehetséges tehát, hogy most is ők terjesztették elő a 25 bázispontos csökkentést. A szinten tartást e szerint a forgatókönyv szerint Bihari Péter és Neményi Judit dönthette el.
A jegybank stábjának inflációs jelentéséből az derül ki, hogy az árdrágulás mértéke a következő két évben jóval magasabb lesz a májusban ismertetett helyzethez képest: 2011-ben a három helyett 3,5; 2012-ben 2,9 helyett 3,4 százalék. Ezek az adatok tehát szigorítást vonnak maguk után, mivel Magyarországon a központi bank a kamatdöntésekkel az inflációt követi (inflációs célkövető rendszer), mindig a következő nyolc negyedév előrejelzéseit veszi figyelembe – természetesen a monetáristanács-tagok egyéni értelmezése mellett.
Számos szakértő szerint az MNB túl borús előrejelzést adott ki, a lapunk által megkeresett Németh Dávid, az ING elemzője azonban nem lepődött meg a friss számokon, szerinte eddig túlzottan optimista volt korábban a jegybank. Ahogy az MNB jelentése is indokolja, Németh szerint is az élelmiszerárak és a nyersanyagárak emelkedése és a forintgyengülés fűtheti a következő időszakban az árdrágulás mértékét. – Nagyon alacsony a belső kereslet, s ennek ellenére nem esik az infláció. Ha a gazdasági fellendülés elindul, és a belső kereslet is nőni fog, félő, hogy négy százalék felé ugrik az árdrágulás mértéke – magyarázta az elemző, mire alapozza negatív előrejelzését.
Boros Imre egészen másképp látja az inflációs pályát, azokkal az elemzőkkel ért egyet, akik szerint túloz az MNB. Mivel a polgári kormány a szocialista elődöktől eltérően nem tervez áremeléseket és adóemeléseket, a jegybankinál lényegesen alacsonyabb árdrágulást valószínűsít, amit persze egy újabb nagy felfordulás a világpiacokon és a nyersanyagárak elszaladása felülírhat, egyelőre azonban úgy gondolja, nem érdemes ebből kiindulni. – Kígyóbűvölés folyik: hogyan lehetne valahogy mégis év végéig legalább 0,25 százalékponttal emelni a kamatot. A jegybankelnök erőt demonstrál, s ha sikerül valahogy a kulcsot felfelé módosítania, könynyen hiteltelenné teheti a kormány gazdaságpolitikáját, a tervei módosítására kényszerítheti az Orbán-kabinetet – állítja Boros Imre.
Egy kis, nyitott gazdaságról lévén szó, Magyarországot pillanatok alatt tönkretehetik a befektetők, amennyiben bizalmatlanok vele szemben, és nem hajlandók hitelezni, ezért a jegybanknak óvatosnak kell lennie, hogy a külföldi hitelezők bizalmát élvezze az ország. A közgazdász ezen felvetésünkre elismerte, hogy ez megtörténhet, de ha itthonról a saját döntéshozóink nem működnek ebben közre, akkor sokkal drágább fizetésképtelenné tenni az országot, és már nem biztos, hogy megéri a nemzetközi pénzügyi befektetőknek.
origo.hu
Bródy János fia takarít, hogy elüsse az időt a kaliforniai börtönben
