Hatvanhárom eltitkolt és komoly kiadásokkal járó ügyre derített fényt a gazdasági tényfeltáró bizottság. A grémium munkájáról tegnap a testület vezetője, Varga Mihály tájékoztatta a közvéleményt. A Miniszterelnökség államtitkára bevezetőként felidézte: a bizottság azt a feladatot kapta, hogy valós képet alkosson a gazdaság jelenlegi állapotáról. Tisztáznia kellett, hogy a Bajnai-kabinet hány igen költséges ügyről nem adott számot a kormányváltáskor, hány esetet titkolt el a közvélemény és az új kormányzat elől.
A hatvanhárom ügyben közös, hogy mindegyik hátrányosan érinti az idei büdzsét, vagy a jövő évek költségvetéseit, lyukakat ütve azokon. Varga Mihály elsőként azt említette meg, hogy tavaly a Bajnai-kormány jócskán felülbecsülte a 2010-es adóbevételeket. Mostanra tisztán látszik, hogy ebben az esztendőben társasági adó címén ötvenmilliárddal, személyi jövedelemadó címén negyvenmilliárddal, míg jövedéki adóból harmincmilliárddal kevesebb érkezik a vártnál a közkasszába. Pusztán ez a tétel 120 milliárdos gondot okozott az idei esztendő büdzséjében. Komoly summát emészthet fel a Vértesi Erőmű ügye is, amelynél akár 25-35 milliárd forint közötti összeg kifizetésére kötelezhetik az államot – ezzel a kiadással szintén nem számolt az előző kabinet. Folytatva a sort Varga Mihály felhozta a nemzetközi szervezeteknek utalandó magyar tagdíjakat. Hazánk tagja mások mellett az ENSZ-nek és a NATO-nak is, ám a leköszönt szocialista kormány nem különített el pénzt a tagdíjakra – így az erre a célra szánt hatmilliárd forint előteremtéséről a Fidesz-kabinetnek kell gondoskodnia.
A moszkvai kereskedelmi székháznál egymilliárd forint sorsa kérdéses. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az esetben az állam vagyonvesztését már az arra hivatott hazai szervek vizsgálják. Akárcsak a Magyar Posta székházának ügyét, ahol szintén milliárdos tétel vitatott. A közlekedési vállalatok – a MÁV, a Malév és a BKV – helyzetét is több pénzügyi kérdőjel övezi. Az államtitkár elképzelhetőnek nevezte, hogy a három társaság kifizetetlen számlái, adósságai több tíz milliárdot vihetnek el.
A testület vezetője közölte, hogy a tényfeltáró bizottság nemcsak a nagy, milliárdos horderejű esetekről rántotta le a leplet, hanem a csekélyebb, százezres nagyságrendű, de közfelháborodást kiváltó tételeket is számba vette. Mások mellett így került az összesítésbe a Magyar Fejlesztési Bank brüsszeli külképviselőjének luxusköltekezése, aki 326 ezer forintért vásárolt gyermekágyat.
Varga Mihály elmondta: a hatvanhárom ügy közül több a következő esztendők költségvetését terheli majd, az idei büdzsének két- és háromszázmilliárd forint közötti nehézséget okoztak az eltitkolt esetek. Az államtitkár azonban sietve leszögezte, a kieső összegeket részben a 29 pontos akcióterv intézkedései, részben más, a közkassza állapotát javító gazdasági folyamatok pótolták. A bizottság vezetője azonban figyelmeztetett: nagy a valószínűsége annak, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban újabb nem ismert állami kötelezettségre derülhet még fény. Ezzel együtt a testület arra törekedett, hogy az ügyek feltárásával lezárja az elmúlt időszakot. Ezt szem előtt tartva 64 oldalas jelentést juttatott el a kormányfőnek, amelyben az esetek ismertetése mellett a társadalmi folyamatok és a gazdasági viszonyok elemzését is elvégezte.
Levelet ír a kormány. Két hónapon belül levelet ír Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Központi Banknak, amelyben arról igyekszik meggyőzni az uniós pénzintézetet, hogy Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének fizetéscsökkentése indokolt volt. Erről számolt be tegnap a TV2 reggeli műsorában Varga Mihály. Az államtitkár közölte, hogy az Európai Unió más tagállamaiban is mérsékelték a jegybankelnök fizetését. Az MNB függetlenségének megsértése az Európai Bizottság döntése alapján megindított jogvitát, kötelességszegési eljárást eredményezhet. Az MNB a hatályos jogszabályokat megtartja, a jogvitában nem vesz részt – közölte a jegybank szerdán az MTI-vel.
origo.hu
Érettségi 2025: trükkös matekpéldákat kell megoldaniuk a diákoknak
