Bár az elemzői előrejelzések egyértelműen az 5,25 százalékos alapkamat tartását valószínűsítették, könnyen előfordulhatott volna, hogy a kulcsot megemeli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa – derült ki Simor András jegybankelnök szavaiból. Az MNB első embere a monetáris ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy hosszú vita és mérlegelés előzte meg a kamattartásról szóló döntést, miután az inflációs előrejelzéseket áttekintették. Egy 25 bázispontos emelés lehetősége merült fel, miközben ugyanilyen mértékű vágásra is tett valaki javaslatot.
A legfrissebb inflációs adatokat a közvélemény csak szerdán ismerheti meg, annyit a nyilvános eseményen megtudhattunk, hogy jövőre és 2012-re vonatkozóan is növelte inflációs előrejelzését az MNB. 2011-ben a korábbi három helyett három és fél százalékos, a jövő év utáni évben pedig 3,4 százalékos lehet az árdrágulás mértéke. – Kettős helyzet előtt állt a monetáris tanács, egyfelől a júliusi kedvező inflációs számok, másfelől az igen kedvezőtlen előrejelzések kapcsán kellett mérlegelnie. A monetáris tanács nagyobb súlyt adott a lefelé mutató kockázatoknak, annak, hogy a fogyasztás és a belső kereslet nem fog jelentősen nőni – magyarázta a döntés hátterét Simor András.
Újságírói kérdésre azt is kifejtette, hogy többek között a forint árfolyamának gyengülésére (a májusi szinthez képest 265-ről 283-ra), a nyersanyagárak emelkedési pályájára és az élelmiszerárak nyomására alapozta az MNB szakértői stábja az inflációs előrejelzések megemelését. Mint ismert, Magyarországon a központi bank inflációs célkövető rendszert alkalmaz, vagyis a fogyasztói árak cél feletti emelkedése a kamatláb növelését vonja maga után. Szakmai vélemények szerint érdekes fordulat, hogy a megemelt inflációs előrejelzés ellenére többségben voltak a monetáris tanácsban a kamattartásra szavazók.
Simor András arra is kitért a sajtótájékoztatón, hogy Magyarország kockázati megítélése javult, ledolgozott valamennyit a hátrányból a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének júliusi elutazását követő időszakhoz mérve, a régiós versenytársakhoz hasonlítva viszont romlott. – Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a monetáris tanács megítélése szerint a kamaton változtatni kelljen – tette hozzá az elnök, akinek a szavaiból azt lehetett kiérezni, hogy indokoltnak tartotta volna az emelést. A jegybank közleményébe továbbra is bekerült az esetleges emelésre való utalás: ha az inflációs kilátások és az ország kockázati mutatói romlanak, szükségessé válhat a kamat növelése.
Idénre továbbra is 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol a jegybank, jövőre és az az utáni évre azonban az MNB csökkentette előrejelzését: 3,2 százalékról 2,8-ra, illetve 3,9-ről 3,8 százalékra. Az idei számítások elvégzésénél a pénzintézet szakemberei figyelembe vették a bankadó hatását, ennek ellenére a kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélnál magasabb, 4,3 százalékos deficitet várnak.
A jegybankelnök a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy miként kommentálná a Népszava értesülését, miszerint a kormány Auth Henriket, az MNB korábbi alelnökét ültetné a jegybanki bársonyszékbe, csak annyit válaszolt: „2013 márciusáig szól a kinevezésem”. Az MNB vezérének szakmai teljesítményét korábban élesen kritizáló és leváltását több ízben szorgalmazó Boros Imre közgazdász lapunknak elmondta, hogy kevesen vannak Magyarországon olyan szakemberek, akik alkalmasak lennének ennek a pozíciónak a betöltésére, vagyis rendelkeznek kereskedelmi pénzintézeti és jegybanki tapasztalattal is, illetve nem rontották le hírnevüket a bankkonszolidációkban és az utána következő zűrös pénzügyi ügyletekben játszott szerepükkel.
Optimista Commerzbank. A jegybanknál optimistább elemzést tett közzé a német Commerzbank tegnap. Eszerint Magyarországon az idén 1 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal növekedhet a hazai össztermék (GDP). A második legnagyobb német pénzintézet azt írta, hogy enyhült Magyarország válsága, amelyet saját maga idézett elő június elején.
origo.hu
Sebestyén Balázs polgárpukkasztó kijelentést tett az 1,2 milliárdos lottónyereményről
