Kaposvárra figyelt a világ

Hogy kerülhetett egymás mellé Kocsis Zoltán, Charlie, Joshua Bell, Laár András, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Mácsai Pál? Ez a kérdés nyilván sokakban felvetődött, akik rápillantottak az augusztus 13. és 20. között megrendezett első Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál plakátjára. A kínálat azonban mégis arra késztette az embert, hogy el kell látogatni Somogyország fővárosába, s aki ezt megtette, nem is csalódott.

Tóth Endre
2010. 09. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szombaton például Debussy Egy faun délutánjának kamaraváltozatát hallhattuk remek előadókkal, de elsősorban Kocsis Zoltán dirigálását kell megemlítenem, hiszen precíz, ugyanakkor érzékeny, kifejező mozdulatokkal irányította az együttest, ráadásul kotta és karmesteri pálca nélkül, s valószínűleg ez utóbbi hozta a legnagyobb pozitív változást Kocsis vezénylésében. Szintén ezen a koncerten Dvorák Zongoraötöse is kiváló előadásban csendült fel (Rados Ferenc, Joshua Bell, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Kokas Dóra) a református templomban, ahol egy idő után a levegő majdnem teljesen elfogyott, s így a szónak nem csupán átvitt értelmében hallgathattuk a hangversenyt lélegzet-visszafojtva. Vasárnap kiemelkedőt nyújtott Jevgenyij Nyesztyerenko, aki Rados Ferenc kíséretében Muszorgszkij A halál dalai és táncai című ciklusát énekelte, amelyet néhány ráadás követett. A 72 éves basszista fölényes éneklésével, kifejező, vibrálás-mentes, érces hangjával ámulatba ejtette a közönséget. S ha már az énekeseknél tartunk, Wierdl Esztertől nagyon szép előadásban hallhattuk Britten négy francia dalát – partnere Oberfrank Péter volt –, Szerdahelyi Pál és Anna Laakso pedig kedd délelőtt örvendeztetett meg bennünket színvonalasan megformált Schubert-dalokkal, a koncert második felében pedig egy kiváló Pisztrángötöst hallhattunk. Különösen Schubert eme örökzöldjénél gondolkoztam el, hogy egy ilyen válogatott társaságnak – argentin zongorista (José Gallar-do), finn hegedűs (Pekka Kuusisto), kínai brácsás (Teng Li), francia–német csellista (Nicolas Altstaedt) és svéd bőgős (Knut Erik Sundquist) – nyilván kevés ideje volt próbálni, mégis pontos, koncentrált, ugyanakkor önfeledt muzsikálás jellemezte játékukat.
Szerda délelőtt nagy erejű, szuggesztív előadáson hallhattuk Bartók Második szonátáját Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán tolmácsolásában, az esti hangversenyen pedig Pekka Kuusisto és Nicolas Altstaedt interpretációjában a Ravel-duó nyújtott felemelő élményt. A finn hegedűs különösen felhívta a figyelmet magára extravagáns zenélésével, amit csütörtök délelőtt is folytatott argentin tangók előadásával. A szerda esti koncertet Martin Fröst klarinétos betegsége miatt Kocsis Zoltán Chopin-darabokkal fejezte be a Chopin-évre való tekintettel, a kis csokrot a fesztivál művészeti vezetőjének, Kokas Katalinnak ajánlott Schubert-ráadásokkal tarkította, kifejezve a rádióhallgatók előtt is abbéli reményét, hogy jövőre talán egy olyan hangszert szállítanak majd a fesztiválra, amelynek nem cimbalomhangja lesz.
A délelőtti és esti klasszikus zenei koncertek után lehetett meghallgatni az Ősbemutatók fesztiválját, amelyen hazai, könnyedebb műfajokat képviselő előadók egy teljesen új műsorral mutatkoztak meg Kaposváron. Az ősbemutatókkal párhuzamosan zajlott Kulka János lemezbemutató koncertje, igaz, a meghirdetettel ellentétben csak szombaton és vasárnap, mivel nem készült el a Szivárvány zeneház, s a Csiky Gergely Színház ezt a két napot bocsátotta a fesztivál rendelkezésére. Kulka előadása a tőle megszokott nosztalgiával teli hangulatot sugározta, új dalai mellett régi kedvenceket is hallhattunk.
Az este tizenegykor kezdődő jam sessionök jó partilehetőséget adtak a helyi fiataloknak és idősebbeknek egyaránt, hiszen Bársony Bálint, Nemo és Nagy László „Gitano” nagyszerűen zenéltek. A meghívott sztárvendégek közül Ferenczi Györgyöt emelném ki, aki virtuóz szájharmonikázásával és éneklésével fokozta a hangulatot, de Charlie-t, Somló Tamást és Falusi Mariannt is méltán lelkesen fogadta a közönség. Úgy tűnik, ha a fesztivál szervezésben még előfordult problémákat jövőre megoldják, egyáltalán nem hangzik majd túlzóan a szlogenjük: „Ránk figyel a világ!”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.