Éppen húsz évvel a két német állam egyesülése után, első ízben ismerte be egy korábbi vezető NDK-sportfunkcionárius, hogy a keletnémet versenysportban bevett dolog volt a doppingolás. Thomas Köhler holnap megjelenő könyvében (Zwei Seiten der Medaille – Az érem két oldala) azt állítja: a német munkás-paraszt állam illetékesei a hetvenes évek elején jöttek rá, hogy csak bizonyos anabolikus készítményekkel lehet biztosítani az NDK sportolóinak esélyegyenlőségét a nemzetközi versengésben. „Ha azt akartuk, hogy az NDK továbbra is sikerrel szerepeljen a nemzetközi sportéletben, akkor nem volt más választásunk, mint engedélyezni a doppingszerek használatát” – írja a szerző, aki fiatalkorában olimpiai bajnoki címet szerzett szánkóban.
Állítása szerint 1989-ben, az NDK végnapjaiban kilencven szakorvos dolgozott keletnémet sportklubokban; ehhez jöttek még szakági szövetségeknél, a sportfőiskolákon, valamint a laboratóriumokban foglalkoztatott orvosok. A Német Torna- és Sportszövetség (DTSB) egykori elnökhelyettese szerint a tiltott szerek adagolása mindenkor a sportolók tudtával történt. Egyúttal beismeri, hogy kiskorúaknak is adtak doppingszert, elsősorban úszóknak. Ám a 70 éves szerző vitatja, hogy a keletnémet sportsikerek kizárólag a doppingolásra vezethetők vissza.
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
