A legendás, pár éve múzeumként működő Sziklakórház több mint fél évszázadon keresztül szolgálta a főváros közönségét. Volt, hogy háborús helyzetben látta el a sebesülteket, máskor ürességtől kongó betonbunkerként várta az atomkatasztrófát. A budai Várhegy alatti barlangrendszert két ütemben, először 1942–44, majd 1952–62 között alakították át bombabiztos kórházzá. A Sziklakórházban egészen a nyolcvanas évek közepéig tartottak orvosok és ápolók részvételével polgári védelmi gyakorlatokat, a létesítmény szolgálati lakásában lakó gondnok házaspár 2004-ig tartotta karban az 1952 és 2002 között titkosnak számító objektumot.
A budai vár alatt húzódó, több kilométer hosszú természetes barlangrendszert a XX. század elején kezdték el mesterségesen bővíteni és termeit egybenyitni. A második világháború elején a Várhegy alatti természetes, illetve korábban vájt járatokat megerősítették, és átjárókat, nagy tereket alakítottak ki. Az 1942-ben kezdődő erődítési munkálatok célja az volt, hogy korszerű óvóhely létesüljön. A tíz kilométer hosszúságú kiépített barlangrendszer 15–30 méter mélységben húzódott, méghozzá éppen a korban kormányzati negyedként funkcionáló vár alatt, Horthy Miklós rezidenciájának szomszédságában – mondja Tatai Gábor, a múzeum szakmai vezetője, igazgatója. A Sziklakórház bombabiztos „légókórházzá” alakítását Szendy Károly budapesti polgármester rendelte el, végül 1944. február 23-án nyílt meg teljes nevén a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. A második világháború utolsó éveiben három nagy és egy kis kórteremmel, valamint műszakilag és orvostechnikailag egyaránt rendkívül korszerű műtővel – amely önálló generátorról ellátott röntgenkészülékkel is fel volt szerelve – dolgozott a János-kórház szakmai felügyelete alá tartozó intézmény.
Vezetője Kovács István egyetemi adjunktus, sebész főorvos, helyettese Seibriger András sebészorvos volt. 1944–45-ben a szükségkórházban dolgozott özv. Horthy Istvánné Edelsheim Gyulai Ilona, valamint Andrássy Ilona és Cziráky Aliz grófnők. Az egészségügyi munkát a Vöröskereszt önkéntes ápolói látták el, a mélyben dolgozó negyven orvos között harmincan zsidó származású munkaszolgálatosok voltak, akik így mind megmenekültek a nyilasterrortól.
A szükségkórház az 1944. májusi amerikai bombázások után került fokozott használatba, feladata a sürgősségi sebészeti ellátás lett. 1944 májusától 1945 februárjáig a harcokban és bombázásokban megsérült civileket és katonai személyeket fogadta. Pest 1945. januári eleste és az anyaintézmény szovjet kézre kerülése után a légókórház maradt több mint egy hónapig az egyetlen működőképes ellátóhely Budán. Így, noha a kórházat háromszáz ember befogadására tervezték, az ostrom végén hétszáz főt is ápoltak itt. A fővárosi harcok utolsó heteiben elfogyott az ivóvíz és az egészségügyi felszerelés. A kitörés napján, 1945. február 11-én a járóképes katonák elhagyták a kórházat, amelyet a szovjetek foglaltak el. A vár és vele együtt a létesítmény további sorsáról ellentmondó információk vannak – állítja Tatai Gábor.
Miután a szükségkórház még 1945 júniusáig működött, s a világháborús sebesültek ápolását látta el, hamarosan átalakították, és 1949-ig jugoszláv exportra készülő, tífusz elleni védőoltást gyártottak egykori kórtermeiben. Míg a Rákosi-érában Kovács István és Seibriger András két-három évig tilalmi listán volt, és nem gyakorolhatta hivatását, addig a nemrég vezetésük alatt álló létesítményt a hidegháborús paranoiának megfelelően alakították át. Az ötvenes évek elején titkosították a létesítményt, és a „szigorúan titkos” minősítés mellett LOSK 0101/1 rejtjelszámon tartották nyilván. Ugyanekkor új kórteremmel bővítették, és megkezdték felszerelését.
Ezerkilencszázötvenhat október 25-én újra megnyílt a kórház, és a sebesült forradalmárokat (valamint a gyakran ugyanide kerülő államvédelmiseket és szovjet katonákat) látta el, többek között Seibriger András orvosi felügyelete mellett. A forradalom heteiben hat fiú és egy lány született a Sziklakórházban. A ’44-es megnyitáskor tizenöt éves Balogh Györgyöt leventeként Németország nyugati felén vetették harcba az ostrom idején, így a vár környékén történtekről az ott rendőri szolgálatot teljesítő apjától szerzett tudomást a háború után. Mint mondja, „sohasem hitte volna, hogy egyszer ide fog kerülni”. Pedig így lett. Miközben apja betegsége folytán a János-kórházban feküdt, a 27 éves Balogh György szülei pesti házából budai lakásához igyekezett. Az Attila úton egy eltévedt golyó átfúrta hasát, a kimenő lövedék pedig majdnem leszakította jobb kézfejét. Elmondása szerint a Váralja utcán előrehaladva bekopogtatott valahova a mai Dózsa-szobor környékén. Az ott lakók egy elhaladó teherautóra tették, amely a Sziklakórházba vitte. December 1-jéig tartózkodott az intézményben, amelynek orvosairól és ápolóiról a legmelegebb szavakkal emlékezik meg több mint fél évszázad múlva. 1956. december végén a még itt maradt lábadozókat is elszállították, majd 1957 tavaszáig rabkórháznak használták a barlangrendszert. Az itt ápoltak sorsa ugyanaz lett, mint Balogh Györgyé: „ellenforradalmárnak” nyilvánították őket, állásukat elvesztették.
A Kádár-rendszer Rákosiék építkezési gyakorlatát is folytatta: 1958–62 között a Sziklakórházat ismét átépítették és bővítették, hogy vegyi és atomtámadás esetén is védelmet nyújtson. Ekkor szerelték fel egészségügyi áteresszel, lég- és vízkezelő rendszerrel, amelynek folytán légkondicionálóval, Dunához kapcsolódó vízvezetékkel, harcigáz-szűrővel és energiaellátó rendszerrel bővült a szigorúan titkos objektum. Így 1962-től a kórházat külső áramellátás híján is működtetni lehetett volna két Ganz dízelmozdonymotor és generátorai segítségével. Az átépítés eredményeként 72 óra teljes és három hét külvilágtól való részleges elzárásra volt hitelesítve. A kórház tömegpusztító fegyverek támadása elleni védelme a hatvanas évek végére már elavult, ráadásul nem is korszerűsítették tovább, a létesítményt a polgári védelem használta raktárként. Az idő az ezredfordulót követő évekig megállt a Sziklakórházban.
A budapesti Sziklakórház több mint fél évszázados múltjával és hőseivel foglalkozik hétfőn az Ősök tere. Az adás időpontja a Hír Tv-ben: hétfő 22.05. Ismétlések: kedd 10.30; szerda 16.05; szombat 15.05.
origo.hu
Átkot szórtak Magyarországra a balliberálisok, Orbán Viktor példátlan módon elsöpörte őket
