Közel a végleges amerikai kivonulás

Diszkrimináció. Az Egyesült Államokban az emberi jogi helyzet távol van a tökéletestől, de az amerikai politikai rendszer rendelkezik olyan beépített elemekkel, amelyek elősegítik a fejlődést – állapítja meg az a jelentés, amelyet az amerikai külügyminisztérium nyújtott be az ENSZ-nek. Az Egyesült Államok tavaly lett a világszervezet emberi jogi bizottságának tagja, s a tagság velejárója az emberi jogok hazai érvényesüléséről évente benyújtandó jelentés. A Bush-kormányzat éveken keresztül nem vett tudomást az emberi jogi bizottság munkájáról, mert úgy vélte, hogy a bizottság több esetben is aránytalanul bírálta Izraelt, és tagjai között elnyomó rezsimek is voltak. A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az amerikai lakosság bizonyos része, különösen a kisebbségek még mindig diszkrimináció áldozatai. Bár az Egyesült Államoknak fekete elnöke van, s a nők, valamint a lakosság jelentős részét kitevő spanyol ajkúak komoly társadalmi és gazdasági sikereket értek el, a társadalom nagy csoportjai még mindig igazságtalan bánásmódtól szenvednek. A magas munkanélküliségi arány, a gyűlöletből fakadó bűnözés, a szegénység, a rossz lakáskörülmények, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás nehézsége elsősorban a feketéket, a latinokat, a mozlimokat, a dél-ázsiaiakat, az amerikai indiánokat, valamint a homoszexuálisokat sújtja az Egyesült Államokban. Az emberi jogok védelmének elkötelezett Amerikai Szabadságjogok Uniója nevű szervezet úgy véli, hogy az amerikai jelentés nem foglalkozik azokkal a területekkel, ahol az Egyesült Államok nem tett eleget emberi jogi kötelezettségeinek: ilyenek az embertelen körülmények az amerikai börtönökben vagy a faji egyenlőtlenségek a halálbüntetések tekintetében. (MN)

Ötvenezer alá csökkent az Irakban állomásozó amerikai katonák száma – jelentette be tegnap az amerikai hadsereg. Az ötvenezres határértéket Barack Obama amerikai elnök határozta meg. Az utolsó amerikai harci alakulat múlt héten hagyta el a közép-keleti országot, augusztus 31. után az amerikaiak nem hajtanak végre katonai műveleteket. Az amerikai katonák egy kétoldalú biztonsági megállapodás értelmében 2009 januárja óta már nem hajthattak végre önállóan katonai műveletet. Barack Obama döntése értelmében ilyet a jövőben egyáltalán nem végeznek, hanem a helyi erők kiképzésével, illetve az amerikai érdekeltségek, képviseletek megvédésével foglalkoznak. Ha az irakiak kérik, segítenek a terrorelhárító műveletekben is. Elemzők szerint megtévesztő az a kijelentés, hogy nincsenek többé amerikai harci alakulatok Irakban, hiszen az amerikai csapatok jól fel vannak szerelkezve, bármikor az irakiak segítségére tudnak sietni. Szerepvállalásuk a jövő év decemberéig tart, akkor valamennyien elhagyják Irakot. Az amerikaiak küldetése szeptember 1-jétől az eddigi Iraki Szabadság Hadművelet helyett az Új Hajnal Hadművelet nevet kapta.
A 2003-ban amerikai vezetéssel végrehajtott iraki invázió után 165 ezer volt az egyszerre Irakban tartózkodó legtöbb amerikai katona. Az amerikaiak közül hét év alatt 4400 halt meg, az összecsapások, terrortámadások iraki polgári áldozatainak száma hivatalos források szerint felülmúlta a 106 ezret, más források ugyanakkor több százezer halottról tudnak. Irakban továbbra is bizonytalan a helyzet: a márciusi választást követően még mindig nem alakult meg a kormány, s továbbra is gyakoriak a terrorcselekmények.