Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint Afganisztánban elkeserítő a helyzet. Mindössze 935 dollár az egy főre jutó éves GDP, a várható élettartam 44 év, ezer csecsemőből 151 hal meg, a népesség 72 százaléka írástudatlan, a városokban a tiszta ivóvíz csak a lakosság 35 százalékához jut el, a 62 milliárd dollárnyi segélyekből pedig mindössze 6-8 milliárd megy át az afgán költségvetésen a korrupció miatt. „Ha a katonai potenciált nézzük még elkeserítőbb a majdnem kilenc év mérlege, hiszen 34 tartományból 33-at tálib árnyékkormány vezet, és Afganisztán területének csak 7 százalékát ellenőrzik stabilan a NATO-erők” – mondta Nógrádi György. A szakértő úgy véli, a november 19–20-án megrendezésre kerülő lisszaboni NATO-csúcs után tisztább képet alkothatunk az atlanti szövetség afganisztáni katonai stratégiájáról. Ugyanakkor megjegyezte, az Egyesült Államok minden bizonnyal sokkal alaposabban felkészülve érkezik a találkozóra, mint a szervezet európai tagállamai, amelyeknek sose volt egységes véleményük az afgán stratégiáról. Kérdésünkre, hogy mennyire követendő Hollandia példája, amely kivonja csapatait Afganisztánból, Nógrádi elmondta, a NATO-tagok – szemben a Varsói Szerződéssel – önállóan dönthetnek minden kérdésben, így arról is, kivonulnak-e vagy sem Afganisztánból. Az európai NATO-tagok afganisztáni stratégiájáról szólva azt is megemlítette, jó lenne, ha az atlanti szövetség uniós tagjai – akár egy közös álláspontot képviselve – jól felkészülnének az őszi NATO-csúcsra. „Azt azonban látni kell, az európai szövetségesek katonai képességekben nagyon elmaradottak az Egyesült Államokhoz képest” – állítja Nógrádi György.
A sikertelen stratégiával kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minapi – tartalmában sokszor ismételt – kijelentéseit említette, azaz, hogy az Egyesült Államok a csapaterősítéssel ugyanazt a hibát követi el, amit a szovjet hadsereg tett Afganisztán 1979 és 1989 közötti intervenciójában. A tálibok ugyanis kivárásra játszanak, az idő nekik dolgozik, s ha kell, bármikor átcsoportosíthatnak embereket Pakisztánból, ahol a jelenlegi árvízhelyzet kapcsán az al-Kaida és a tálibok pár óra alatt a helyszínre érkezve képesek segítséget nyújtani a polgári lakosságnak, míg a nemzetközi szervezetek csak nagy késések árán jutnak el az adott területekre.
A Bush-adminisztráció térségbeli demokráciaexportjáról szólva Nógrádi megjegyzi, 2001. szeptember 11. óta a nyugati biztonságpolitikai szakértők szinte egyöntetűen azt vallják, a demokrácia iszlám környezetbe telepítése elhibázott lépés, nem lehetséges. (Ebbe illeszkedik Joe Biden amerikai alelnök közelmúltbeli ezt korrigáló kijelentése is, amely elsődleges feladatként a tálibok legyőzését nevezte meg afganisztáni célként, aláhúzva, szó sincs itt már demokráciaépítésről – a szerk.) Nógrádi ennek kapcsán rávilágított, nem lehet Irakba vagy Afganisztánba nyugati modellt telepíteni, ahol a választások után hónapokkal nem tudnak megegyezni a vallási alapon szerveződött iraki pártok, vagy ahol Hamid Karzai afgán elnök 25 fős kormányából 12 poszt betöltetlen.
Robbanáspont. Afganisztánban tegnap két francia katona is elesett a tálib lázadókkal vívott harcban – közölte a párizsi elnöki hivatal. A tengerészgyalogság egy tisztje és egy katonája egy Kabultól délre lezajlott összecsapásban szenvedett halálos sebet. Egy másik incidens- ben házi pokolgépek megöltek egy amerikai és egy meg nem nevezett nemzetiségű NATO-katonát az ország déli részén. (MTI)
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
