Komoly kerékkötői a lánctartozások – különösen az építőipar területén – a gazdasági kilábalásnak, hiszen egyetlen megbízhatatlan vagy rosszhiszemű cégnek „köszönhetően” akár több tucat vállalkozás is csődközelbe kerülhet. A magyar vállalkozások tőkeszegénységük miatt ugyanis alig-alig rendelkeznek annyi tartalékkal, amely átsegítené őket a nehéz hónapokon, a véglegesen kieső bevételek így végzetesek lehetnek a számukra. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig, amikor szigorodtak a hitelfeltételek, még az időleges segítséget jelentő kölcsönhöz sem nagyon jutnak hozzá.
Bár a közbeszerzési törvény módosítása – eszerint az állami megrendelések esetében a fővállalkozó csak akkor jut a pénzéhez, ha kifizette alvállalkozóit – valamelyest segített a tartozási lánc felszámolásában, de végső megoldást nem jelent – mondta el lapunknak Szemán György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. – Olyan komplex törvénycsomagra van szükség, amely módosítja a büntető és a polgári törvénykönyvet. Amíg ugyanis az alvállalkozók anyagait, szolgáltatását felhasználó, de ki nem fizető vállalkozók nem érzik komoly büntetés fenyegetését, nem fog változni a helyzet. Egy bolti lopást a jelenlegi törvények egyértelműen lopásnak minősítenek, ezzel szemben egy alvállalkozó számára ki nem fizetett számla esetében erről szó sincs. Vagy azt is kérdezhetném, hogy a ki nem fizetett, de beépített anyag esetén miért nem beszélünk orgazdaságról?
A megfelelő törvények megszületése esetén megszűnne az a jelenlegi helyzet, amikor egy offshore cég tucatjával hoz létre magyarországi székhelyű vállalkozásokat már eleve azzal a céllal, hogy bizonyos idejű működést követően az alvállalkozók kifizetése nélkül csődbe vigye azokat, majd háborítatlanul élvezi az elcsalt hasznot – hangsúlyozta Szemán György.
– Arra lenne szükség, hogy a gazdasági bűncselekményekről szóló törvény, hasonlóan egy egyszerű bolti lopáshoz, ugyanúgy nevén nevezze és lopásként szankcionálja a ki nem fizetett számlákat, s az elkövető legkevesebb ugyanazt érezze, mint az egyszerű bolti tolvaj.
Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a szakmának a változtatással kapcsolatos részletes elképzeléseit már az előző kormányokhoz is eljuttatták, de érdemi intézkedés nem történt. Azt viszont üdvözölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérte a szakma szervezeteit: munkabizottságban dolgozzák ki a lánctartozások megszüntetésével kapcsolatos javaslataikat. Tájékoztatása szerint hamarosan öszszegzik, s a kormány elé terjesztik javaslataikat, s azok felhasználásával remélhetőleg hamarosan megszületnek a szükséges törvénymódosítások. Erre a lehető legsürgősebben szükség lenne, mert a tőkeszegény hazai mikro-, kis- és középvállalkozások ereje fogytán.
Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára megerősítette Szemán György szavait, s hozzátette, miután szakembereik részt vesznek az egyeztetéseken, a várhatóan szeptemberben a kormány elé kerülő szakmai javaslatok alapján a szükséges törvényi változtatások már a jövő évben életbe léphetnek. Részletes elképzeléseikről a szakmai javaslatok elkészültéig nem kívánt nyilatkozni.
A mindennapok tapasztalatait firtató kérdésünkre Zrinszkyné Éles Mónika, az Opten Kft. munkatársa kifejtette: – A közbeszerzési törvény módosítása óta olyan rövid idő telt el, hogy annak hatásairól nincsenek adataink. Azt várjuk, hogy a kifizetésekre vonatkozó új szabályok jelentősen javítják az állami megrendelésre dolgozó kis- és közepes vállalkozások pozícióit. A szakértő hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint a szabad piacon dolgozó, cégbedöntésre szakosodott vállalkozások igen jól körülhatárolhatók, ezért érdemes utánanézni a megbízónak, mielőtt egy-egy nagyobb munkát elvállal a kisvállalkozó. Ugyanakkor problémaként említette, hogy tavaly decemberben kivették a cégnyilvántartásból a cégalapító magánszemélyek lakcímét, ami megnehezíti a cégek, illetve az egy kézben összpontosuló cégháló azonosítását.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren röhög - mutatjuk a legjobb mémeket
