Gyakran előfordul, hogy a betegek nem tudják kiváltani a vényköteles orvosságukat, mert az túl drága – derül ki egy krónikus betegek körében készült kutatásból. A Szinapszis Kft. felmérése szerint minden második beteggel előfordul, hogy nem tudja kifizetni a receptre felírt gyógyszerét. Ez a válaszadók 13 százalékával rendszeresen, 43 százalékukkal ritkán fordul elő. Rosszabb a helyzet az alacsony, ötvenezer forintnál kisebb jövedelemmel rendelkezők körében: 27 százalékuk rendszeresen otthagyja valamelyik medicinát a patikában, mert nem tudja kifizetni. További 52 százalékukkal ritkán ugyan, de megesik ez. Gyakran ki sem váltják a szükséges tablettát, akik öt vagy annál több betegségben szenvednek.
A krónikus, azaz tartós betegségben szenvedők 22 százaléka tapasztalja, hogy a gyógyszerész magától ajánl fel helyettesítő szert a recepten lévő készítmény helyett. A felajánlás gyakrabban hangzik el, ha a vásárló több krónikus betegségben szenved, és összességében sokat költ vényköteles gyógyszerekre. Csakhogy a betegek gyakran ragaszkodnak a már bevált készítményhez: a páciensek több mint fele – 51 százaléka – soha nem kérdez rá, létezik-e a felírt gyógyszernél olcsóbb, helyettesítő készítmény. A csere lehetőségéről egyébként a fiatalabbak valamelyest gyakrabban érdeklődnek, mint az idősek. A megkérdezett, receptköteles gyógyszert folyamatosan alkalmazó krónikus betegek háromnegyede saját bevallása szerint mindig úgy szedi a medicinákat, ahogy azt az orvos előírta. Huszonhárom százalékukkal előfordul, hogy az előírt dózist módosítja, míg 2 százalékuk nem tartja be az orvos utasításait.
A terápián módosító betegek 56 százaléka jellemzően csökkenti az előírt napi dózist, 41 százalékuk aktuális állapotától függően növeli vagy épp csökkenti azt. A módosítás legfőbb oka, hogy a beteg jobban érzi magát. Sokan vannak azok is, akik a folyamatos gyógyszerszedést ellenzik, míg mások gazdaságossági okok miatt változtatnak az adagon, mondván, hogy a gyógyszer így tovább tart. A dózismódosító betegek 63 százaléka nem egyeztet orvosával a változtatásról. Legkevésbé a hatvan fölötti korosztály szokott eltérni az előírt terápiától, míg azt leggyakrabban a 40–49 évesek szegik meg.
Adatbázis. Egységes központi adatbázissal segítené az orvosok elhelyezkedését, az egészségügyi munkaerő-közvetítést a kormány. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Hír TV-nek elmondta: az intézkedés az első lépése az egészségügyi életpályamodell kialakításának. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalban őszre jöhet létre egy erőforrás-stratégiai központ, amelybe bevonják a munkaerőt kereső kórházak és az önkormányzatok mellett a képzési intézményeket is.

Frontális karambol – gyerek és várandós anyuka is a kocsiban ült