Meg kell óvni a főváros vonzerejét

Budapest turisztikai versenytársai, Bécs és Prága alaposan elhúztak a magyar főváros mellett az elmúlt nyolc esztendő alatt, noha a szocialista– szabad demokrata kormányok fűt-fát ígérgettek Budapest idegenforgalmi fejlesztése terén. Ám hiába készültek stratégiai tervek, a megvalósítás jó része rendre elmaradt.

K. Tóth László
2010. 09. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért ne a turizmusra tenné fel a jövőjét Magyarország? Miért ne tennénk fel a jövőt a falusi turizmusra? Ez a szféra ötvenezer új munkahelyet képes teremteni. Megépítjük az ötezer férőhelyes kongresszusi központot, felújítjuk a budai várat – idézetek Gyurcsány Ferenc 2006-os nyilatkozataiból.
Nos, az egykori miniszterelnök a jövőt nem erre (erre sem) tette. A falusi turizmus érdekeltségi rendszerét elrontotta. Az ötezres kongresszusi központhoz nem adott állami segítséget, ám egy kétes befektetőnek egy kockázatos motorversenypályához hajszál híján igen. Az ötvenezer új álláshely sem jött létre.
A hangzatos ígéretekkel szemben a Fővárosi Közgyűlés által 2004-ben elfogadott, a fővárost érintő, 2005-től 2013-ig tartó Podmaniczky-program el sem indult. Pedig a tervek kötött pályás vasúti összeköttetést ígértek a Ferihegyi repülőtér és a belváros között, az aquincumi híd megépítését vizionálták s a Moszkva tér korszerűsítését is felvázolták – állapítja meg Karsai Árpád. Az S. O. S. Idegenforgalmi Tanácsadó Iroda tulajdonosa hozzáteszi: Budapest idegenforgalmi stratégiájának a 2005 és 2010 közötti fejlesztésére is készült egy konkrét turisztikai anyag: 2004-ben írtak ki pályázatot. A szakértők szerint jó anyag állt öszsze, de sok minden nem valósult meg belőle.
Ennek ellenére a Rogán Antal által vezetett V. kerületben folyamatosan zajlanak az élhető várost szolgáló fejlesztések, amelyek nyomán sétálóutcák létesülnek, folyik a Nagycsarnok mögött a kulturális és szórakoztató-központ beruházása, így e kerületben igazi turisztikai miliő fogadja a látogatót. A legnagyobb probléma az, hogy elodázták a Budavári Palota átfogó fejlesztését, miközben a Várbazár (a volt ifjúsági park) az enyészetnek indult – hívta fel a figyelmet Karsai Árpád. A tulajdonosok ugyanis nem tudtak megegyezni, így nem adták be határidőre az uniós pályázatot, pedig kínálták rá a pénzt (tízmilliárd forintot), s a budai vár, a budai és a pesti rakpart, valamint a Lánchíd végre egységet alkothatott volna pezsgő kulturális és vendéglátási kínálatával.
Országos kongresszusi iroda ugyan működik a Magyar Turizmus Zrt. keretében, de önálló fővárosi irodát is fel kellett volna állítani, ám ez sem valósult meg. Pedig a világvárosok egymással versengenek a konferenciákért. „Szükséges lenne, hogy Budapest megcélozza a leendő kongresszusokat, ennek elmulasztása miatt a főváros nagy- mértékű áfabevételtől esik el” – közölte lapunkkal az idegenforgalmi tanácsadó.
Mindemellett az a turista, aki Bécsbe látogat, sokszor csoportos vagy egyéni utasok által igényelt buszos városnéző programon vesz részt, ami természetes. Ám Budapest nem hajlandó végrehajtani azokat a főleg közlekedés-turisztikai, szervezési teendőket, amelyeket a császárváros természetesnek tart. Pedig ezek révén felszámolható lenne az a káosz, amely elsősorban a magyar főváros két kitüntetett pontján, a Citadellánál és a Hősök terén uralkodik, ahol a tolatgató buszok a turisták testi épségét is veszélyeztetik. Budapest drágán csináltatott egy buszközlekedési stratégiát, ám ez is fiókba került. Karsai Árpád szerint indokolt lenne a BKV-sávok használatának engedélyezése is a turistabuszok számára.
A szakember mindezek ellenére bízik a jövőben. Optimizmusát arra építi, hogy az új kormányzat építeni kíván mindazon adottságokra, amelyekkel Magyarország rendelkezik, s hosszú távon versenyképessé tehető a turisztikai piac és növelhető a szállodák foglalása. Ez pedig az új orvosi kultúra felvirágoztatását jelentheti – és ezzel együtt a magyar orvosok elvándorlásának megszűnését –, s nemcsak a gyógyturizmus, hanem a szépségipar, a plasztikai sebészet, a fogászat és a preventív ellátások megerősödését is. A nemzetközi trendek elemzése azt mutatja, ez óriási kitörési pontja lehet az országnak. Az Európai Unió liberalizációja ugyanis lehetővé teszi, hogy nálunk külföldi állampolgárok gyógyászati szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Hazánk vonzerejéhez persze hozzájárulnának a kulturális kínálatok, a vendéglátás és a szálláslehetőségek is. Ez utóbbi terén nem állunk rosszul, gond azonban, hogy nagyon alacsony átlagáron tudjuk a szobákat értékesíteni. Ám ha a magyar főváros visszanyeri versenyképességét, ez is orvosolható lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.