Nyitva vannak a hitelcsapok a cégek számára – hangoztatják a pénzintézetek. A vállalkozások jelentős része ennek ellenére úgy érzi, hogy hiába fordul a bankokhoz, azok nem hajlandók kölcsönt nyújtani a számukra. A hitelintézetek általában arra hivatkoznak, hogy túl rizikós a vállalkozások működése, ezért nem valószínű, hogy vissza tudják fizetni a tartozást. A lapunknak nyilatkozó vállalkozók szerint az állami konstrukciókon, például Széchenyi-kártyán kívül alig van lehetőség forgóeszközhitelre, a beruházások háttereként használható nagyobb összegű kölcsönökre pedig csak néhány kivételesen jó helyzetben lévő cégnek van lehetősége.
Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) alelnöke közölte: az építőiparban és a mezőgazdaságban a legrosszabb a helyzet. Ezekben a szektorokban a cégek jelentős része még mindig a régebben felvett kölcsönök törlesztésével küszködik, ezért bele sem mernek gondolni egy újabb hitel felvételébe. Ráadásul a bankok is alaposan megnézik, hogy melyik szektorban tevékenykedik az adott vállalkozás, és a kockázatosabb területen működőket szinte áthághatatlan akadályok elé állítják. Ennek ellenére az alelnök elképzelhetőnek tartja, hogy a nagyobb cégek egy része valamivel jobban áll, és ezek a vállalkozások könnyebben kaphatnak hitelt.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint egyelőre nyomát sem látják a vállalkozások a könnyítéseknek. A bankok még jelenleg is hatalmas, többszörös fedezetet kérnek a kölcsönökért, ráadásul az nem is elég, ha a fedezet értéke megfelel a kívánalmaknak. – Ha a felajánlott ingatlan olyan helyen fekszik, ahol nagyon kicsi a forgalom, ezért nehéz túladni rajta, akkor a bankok nem fogadják el – jegyezte meg Vadász György. A szakember szerint azok a cégek vannak a legnehezebb helyzetben, amelyek olyan szektorokban működnek, amelyekben nagyon elharapództak a lánctartozások. Ezek közé tartozik többek között az építőipar és a kiskereskedelem.
– A magyar kis- és közepes vállalkozások helyzetét jól példázza, hogy néhány éve még vonzók voltak a külföldi befektetők szemében. Az iparszövetséget akkoriban gyakran keresték meg külföldi üzletemberek azzal a céllal, hogy magyarországi cégbe fektetnének – jegyezte meg Vadász György. Mára ezek a befektetők eltűntek, és nem csupán a válság miatt, hanem azért, mert túl kockázatosnak tartják a gazdasági környezetet.
Kómában a lízingpiac. Jelentős visszaesést szenvedett el a lízingpiac 2010 első fél évében. A finanszírozott összeg 27 százalékkal, 142,7 milliárd forintra esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, a szerződések száma pedig 29 százalékkal csökkent. A szektorra kivetett bankadó és a nehéz gazdasági körülmények miatt csak 2013 után állhat vissza a piac a válság előtti állapotra – közölte a Magyar Lízingszövetség. Ugyanakkor az idei esztendő második negyedéve visszafogott optimizmusra adhat okot; a flotta, a gép- és a haszongépjárművek területén ugyanis enyhe növekedés figyelhető meg 2010 első három hónapjához képest.
origo.hu
Kiderült, ki lehetett az ukrán kémbotrányban érintett magas rangú magyar katonai vezető
