Megszakadnak-e a nagy sorozatok?

Augusztus utolsó hétvégéjén startol az olasz és a spanyol labdarúgó-bajnokság. A Serie A-ban a megszokottakkal ellentétben ezúttal nem a játékosigazolások, hanem az edzőváltások kerültek fókuszba a nyáron. A nagycsapatok közül a Juventus, a Milan és az Inter is új trénerrel kezdi meg a szezont, amelynek fő kérdése: a José Mourinhót váltó Rafael Benitez tudja-e folytatni elődje sikerszériáját az Internazionale kispadján? A távozó portugál trénernek is lesz lehetősége bizonyítani az új idényben, hiszen a Barcelona hegemóniáját készül megtörni a Real Madriddal a Primera Divisiónban.

Babó Levente
2010. 09. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kezdő párosítások. Serie A, 1. forduló, szombat: Udinese–Genoa, Roma–Cesena; vasárnap: Bari–Juventus, Chievo–Catania, Milan– Lecce, Parma–Brescia, Sampdoria–Lazio, Palermo–Cagliari, Fiorentina–Napoli; hétfő: Bologna–Internazionale. Primera División, 1. forduló, szombat: Hércules–Bilbao, Málaga–Valencia, Levante–Sevilla; vasárnap: La Coruna–Zaragoza, Espanyol–Getafe, Real Sociedad–Villarreal, Osasuna–Almería, Santander–Barcelona, Mallorca–Real Madrid; hétfő: Atlético M.–Gijón.


Minden lehetséges trófeát begyűjtött az Internazionale az előző szezonban, ám azzal még a távozott mestert, José Mourinhót nem szívlelők is egyetértenek, hogy a jó keret csak az egyik oka a sikereknek. A másik a portugál edzőzseni személye, aki amellett, hogy precíz taktikát eszel ki a riválisok ellen, kispad melletti magánszámaival, nyilatkozataival oly mértékben egységesíti csapatát, hogy az szinte önkívületi állapotban lép pályára egy-egy kiélezett meccsen. Rafael Benitezben, noha ő is BL-győztes volt a Liverpoollal, nincs meg ez a véna, neki mást kell kihoznia a szinte változatlan játékoskeretből. Ennek ellenére vélhetően nem tud majd akkorát hibázni, hogy az Inter elkerülje sorozatban hatodik bajnoki címét. A vetélytársak közül ugyanis senki sem igazolt úgy, hogy azt mondhatnánk rá, bombaerőssé vált a kerete.
Az ősi rivális Milan pénz híján a koncepción változtatott; Leonardo helyett a Cagliari trénerét, Massimiliano Allegrit szerződtette a kispadra, akit kétszer is az év edzőjének választottak Olaszországban. Az itáliai új hullámot képviselő szakvezető nem kis fába vágta a fejszéjét, hiszen a San Siróban csupán Amelia kapus igazolása számít némi erősítésnek, a védelembe érkezett kolumbiai Yepes és a görög Papasztatopulosz megszerzését még sűrű kérdőjelek övezik. A távozók közül Favalli és Dida érdemel említést, ám magyarázatot nem, hiszen mindketten túl vannak már a zeniten.
A Juventus sem táplálhat túl vérmes reményeket a scudetto megszerzését illetően, noha 36 millió eurót adott ki nyáron. Igaz, erősítésnek az Udineséből érkező válogatott Pepe és a moszkvai CSZKA-tól megszerzett szerb Kraszics számít, akit az új Nedvedként tartanak számon Torinóban. A nyár folyamán a kispadon Alberto Zaccheronit a Sampdoriát az előző szezonban BL-indulást érő negyedik helyig kormányzott Luigi Del Neri váltotta. Az előző idény második helyezettjénél, a Rómánál érthető módon nem forgott veszélyben Claudio Ranieri állása. A Farkasok komoly erősítést mondhatnak magukénak csatárposzton, hiszen megszerezték a Flamengótól a brazil válogatott fenegyereket, Adrianót. Ha pedig idén Tottit is elkerülik a sérülések, megint az Inter legnagyobb kihívói lehetnek a rómaiak. Erősödött a nyáron a Genoa és a Napoli, előbbi Luca Tonit a Bayerntől, utóbbi az uruguayi Cavanit a Palermotól igazolta.
Honfitársaink helyzete a rendszeres játéklehetőséget illetően az idénykezdetkor nem túl biztató: a Bresciánál Feczesin Róbertet el- vagy kölcsönadhatja a klub, míg Vass Ádám lehetőséget kap a csapatba kerülésre. Koman Vladimir a felkészülés során legfeljebb csereként játszott a Sampdoriában. Rudolf Gergelyt a Genoa kölcsönadta volna, ám a támadó úgy döntött, megharcol a helyéért. Filkor Attilát (két társával egyetemben) a Milan vette meg az Intertől, s tovább is adta Triesztbe a B ligás Triestinának.
Az olasz és a spanyol bajnokság között a jelenlegi legerősebb összekötő kapocs José Mourinho személye (bár a Barcelona és a Milan ma összecsap a Joan Gamper Kupáért). Az Intertől a Real Madridhoz szerződött tréner már a szezon kezdete előtt jelezte, akármennyire is tiszteli Josep Guardiolát, elképzelhető, hogy lesznek összezördüléseik a szezon folyamán, ám azok nem a személyekről, hanem a Barcelona–Real Madrid ellentétről szólnak majd. Mourinhóhoz méltó belépő, ám az elmúlt évekből kiindulva a katalánok egyeduralmának megtöréséhez még az ő mágiája is kevés lehet. Annál is inkább, hiszen a tavalyi elképesztően erős és összeszokott keretéhez képest tovább izmosodott a címvédő. Hleb és Cáceres visszatérése a kölcsönből még nem, de a vb-győztes David Villa leigazolása a Valenciától már komoly erősítés, ráadásul a hiányposztnak számító balhátvédbe a brazil Adriano Sevillából jó vételnek tűnik. A klub szerette volna még visszahozni saját nevelését, Fabregast, ám a középpályás maradt Londonban az Arsenalnál. Veszteségként Henry, Marquez és Yaya Touré említhető, előbbi kettő New Yorkba, utóbbi Manchesterbe a Cityhez távozott. Eloszlani látszanak a vb-teljesítménye során Messit ért kritikák, a katalán szurkolók a Sevilla elleni spanyol Szuperkupa-visszavágón örömmel tapasztalhatták, hogy argentin üdvöskéjük visszazökkent a barcelonai kerékvágásba, és mesterhármassal járult csapata összesítésbeli 5-3-as győzelméhez.
Madridban is várják az egyik legnagyobb ász, Cristiano Ronaldo visszafogott dél-afrikai szereplést követő formába lendülését. A királyi gárda leigazolta a Santandertől a spanyol futball nagy ígéretének tartott Canalest, a Benficától az argentin válogatott szélsőt, Di Maríát, és legnagyobb fogásként 16 millió euróért Özilt, a Bremen vb-n felfedezett karmesterét. A védelmet és a védekezést erősítendő érkezett Khedira a Stuttgarttól, valamint a portugál tréner hűséges játékosa, Ricardo Carvalho a Chelsea-től.
A bajnoki versenyfutás vélhetően a két említett nagycsapat küzdelméről szól majd, annál is inkább, hiszen a további üldözők közül a Valenciából Villán kívül a másik nevesebb csatár, Zsigics is távozott. Sevillában érdemi játékosmozgás nem történt, bár a brazil válogatott gólvágó, Luis Fabiano még az átigazolási időszak utolsó perceiben is válthat. Az Atlético Madrid a komoly érdeklődés ellenére megtarthatja két legjobbját, Forlánt és Agüerót. Az Osasuna, amelyben remélhetően egyre több szerepet kap Vadócz Krisztián, kis szerencsével bekerülhet az első tízbe. A kiesés elkerüléséért folytatott harc kiszámíthatatlannak tűnik, az újonc Hércules, valamint a Málaga súlyosan fenyegetettnek tűnik, és nem lennénk meglepve, ha a nevesebb klubok közül az Espanyolnak vagy a Zaragozának is ilyen jellegű gondjai akadnának.
Ám mindez csak a háttérben zajlik majd, hiszen Mourinho harca az újságírókkal, a világgal, de legfőképp a Barcával úgyis elhomályosít majd mindent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.