Milliárdokról mond le az állam?

Miközben a kora nyári kormányváltás óta az egyik legfőbb célkitűzés a lakossági megszorításokat mellőző takarékoskodás és bevételnövelés, az online szerencsejátékokhoz igen nagyvonalúan viszonyul az új kabinet. A külföldi – jobbára adóparadicsomokban működő – internetes fogadás óriási összegeket visz ki az országból, ezért szigorúbb állami fellépést látna jónak a Magyar Szerencsejáték Szövetség. A gazdasági tárca elégedett a jelenlegi szabályozással.

Nem merült fel olyan körülmény, ami miatt a jelenlegi rendszeren változtatni kellene. Adatok hiányában nem lehet előre prognosztizálni, hogy egy esetleges liberalizálásnak milyen hatásai lennének a költségvetési bevételekre – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon kérdésünkre, hogy belátható időn belül tervezi-e a kormány a meglehetősen zavaros körülmények között létező online szerencsejátékok legalizálását – azaz szabályozását. A kérdés azért aktuális, mert hazánkban illegálisan, ám érdemi szankciók nélkül ténykednek külföldi – jobbára adóparadicsomokban bejegyzett és ott működő – szerencsejáték-portálok, amelyek a busás haszon után egyetlen fillért sem fizetnek be a magyar államkasszába. A szabályozás szükségességét számos ország felismerte: ott, ahol nem rendezték vagy tiltják az online szerencsejátékok működését, az emberek ugyanúgy játszanak, azzal a különbséggel, hogy az adott ország lakosai által generált forgalomból az államnak semmilyen haszna nem származik.
Az Európai Unióban Észtország, Belgium, Svédország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia foganatosított olyan lépéseket, amelyek szabályozott körülmények között engedik a játékok űzését. A rendszerek lényege, hogy a szerencsejátékból származó bevétel nem kerüli el az adóhatóságok figyelmét. Azaz figyelemmel kísérik a külföldi játékszervezők hazai forgalmát, vagy egyszerűen csak a hazai IP címmel rendelkező vállalkozásokat teszik elérhetővé a világhálón.
Visszatérve a hazai előírásokra, az NGM közlése szerint a szerencsejáték-szervezőnek ma is játékadót kell fizetni, amelynek alapja lehet a játékbevétel (tétek összege) és a tiszta játékbevétel (tétek és nyeremények különbsége), egyes esetekben pedig tételes adót vetnek ki rájuk. Némely játékból származó nyeremény után személyi jövedelemadót is kell fizetni, amelyet a szervező von le és fizet be. Ezek a nemzetgazdasági szempontból csöppet sem mellékes szabályok ugyanakkor betarthatatlanok a világháló kínálta lehetőségek miatt. Hogy milyen tényezők együttállása volna szükséges ahhoz, hogy a kormány fantáziát lásson a terület szabályozásában, nem tudni, a hazai játékszervezőket tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) ugyanakkor új törvényeket lát szükségesnek.
Mint azt Schreiber István elnök lapunk megkeresésére kifejtette, a legalizálás egyrészt helyzetbe hozhatná a partvonalra szorult hazai vállalkozásokat, másrészt pedig bevételt jelentene az államnak. Emellett – ha csak a hazai IP címmel rendelkező portálok lennének elérhetők – a játékbiztonság is felügyelhető lenne, hiszen egy külföldi cég esetében nem tud lépéseket tenni egyik hazai hatóság sem, ha visszaélés gyanúja merül fel. – A netes sportfogadások szervezésében az államnak meg kellene tartania monopóliumát, de a többi online szerencsejáték szervezését meg kellene nyitni a hazai vállalkozások előtt. Ez színtiszta patrióta gazdálkodás lenne, amivel itthon tartható az iparágban forgó pénz – hangsúlyozta Schreiber.