Mohamed népe Budapesten

Az újhold sarlója e hét közepe táján „metszi el” a muzulmánok böjti időszakát. Ramadán holdhónap Magyarországon négy-ötezer mozlim bevándorlónak, illetve iszlám hitre áttért magyarnak jelent napkeltétől napszálltáig kötelező böjtöt és önmegtartóztatást. (A vallásukat nem tartókkal együtt csaknem húszezer a hazai mozlimok száma.) Hogyan gondolkodnak mifelénk az iszlám született hívei? Miért lesz egy magyarnak fontosabb Mohamed, mint Jézus? Milyen egy budapesti mecset közössége? Az alábbi írás ezekre is választ keres.

Menedék. „Az európai ember erkölcsisége borzalmasnak tűnik a keleti ember számára. Nem akarnak olyanok lenni, mint mi, és az iszlám menedéket jelent számukra.” (Németh Pál református lelkész, iszlámkutató a Confessio kéthavi református folyóirat idei első számában.)

Nem túl nagy így a kísértés? – kérdezem üdítőitalom mellől Alit, aki az imént arra biztatott, nyugodtan rendeljek magamnak, még ha ő nem is tart velem. Egy pláza éttermi asztalánál ülök a ramadánt komolyan vevő algériai származású férfival. Derűs határozottsággal válaszol, miközben leheletén érződik a koplalás: – A kísértés próbatétel is, a próbatétel pedig minél nehezebb, annál jobb. Legalábbis annak, aki bírja… A böjtnek egyébként sincs semmi értelme, ha nincs benne a hited!
Napi egyszer jóllakni
A berber gyökerű arab – és most már magyar identitással is rendelkező – Ali húszesztendősen, a nyolcvanas évek közepén került Magyarországra. Mérnöknek tanult Budapesten, majd, főleg az algériai polgárháború hatására, le is telepedett. Tíz szintén itt ragadt algériai ismerőséből nyolc tudatos mozlim. Ketten ateista életet élnek, nem sokat törődvén a ramadánnal. Pedig ez a harminc nap arra hivatott utalni, hogy Mohamed ez idő tájt kapta meg úgymond első isteni sugallatait. Hogy mikor? Krisztus születése után 610 évvel – tehát éppen 1400 esztendeje.
Ali jelenleg három óra körül kel; magyar felesége, aki nem tért át az iszlámra, tovább alhat. A muzulmán férfi csipeget valami ennivalót – pirkadat előtt még lehet –, négy körül Mekka felé fordulva megtartja máskor is kötelező öt imája közül az elsőt. Déli imádsága jelenleg háromnegyed egy, a délutáni négy, a napnyugtai fél nyolc körül kezdődik; utóbbi előtt felfüggeszti a napi böjtöt, ám egyelőre csak gyümölcsöt eszik. A napnyugtai imádságot követően viszont „belakmározik”, már amennyire kisvállalkozói jövedelméből telik. Este kilenckor elvégzi esti imáját is. Sőt e nevezetes böjti hónapban egy még későbbi imádság is „dukál”.
A ramadán megélése persze lelkigyakorlat is. Ali ilyenkor még határozottabban ügyel arra, hogy ne essék a nyelv bűneibe, ami például a pletykálkodás, a fecsegés, a szitkozódás, sőt az átkozódás. Beszélgetőtársam a böjt idején fokozottan törekszik a szegények iránti nagylelkűségre és a békességre mindenkivel. Beleértve az ellenségeit – már ha volnának ilyenek. Ali nem érzékel Magyarországon számottevő rasszizmust. Azt, hogy némelyekben van idegenkedés az ismeretlen kultúrájú araboktól, szorongás a vélt terroristaveszélytől, számára természetes.
Jézus „lefokozása”
Az algériai születésű férfit abban, hogy a rárótt törvényeket betartsa, a megváltásba vetett hit nem segíti. Jézus – a muzulmánok szemében – ugyan tekintélyes küldöttje Allahnak, de nem a Szentháromság-egy-Isten második személye, aki valaha testet öltött, áldozati halált halt és feltámadt. Mohamed tagadta, hogy Jézust, azaz Iszát feszítették keresztre. A muzulmánok, utolsó prófétájuk tanításának megfelelően az vallják, hogy Iszá egyik tanítványa vállalta át a kereszthalált, akinek Iszá a képmását kölcsönözte. E nézet szerint még mielőtt kivégezték volna Jézust, Allah e kedves küldöttjét magához emelte. A Mohamed vonzásában élő keleti ember tehát úgy gondolja, a kereszténység szent könyvei és benne az evangéliumok el lettek ferdítve.
A bevásárlóközpontban, ahol kettőnk vallási „párbeszéde” folyik; mindenfelé képi erotikával visszaélő hirdetmények. Vajon mit szól hozzá Ali?
– Az már igaz – mondja –, hogy minden mozlim nagyon idegenkedik az elvilágiasodástól és a túlzott liberalizmusból jövő erkölcsi jelenségektől. Ilyen az a fajta homoszexualitás is, ami utcákon demonstrálja magát vagy általában a szexuális szabadosság. Hidd el, mi nem az Ezeregyéjszaka meséjéből jöttünk, mi a nemi életet a házasságon belül tartjuk helyénvalónak.
Lakásmecset Budán
Cipők özöne polcon, padlón… Szinte nincs helye az enyémnek a Bartók Béla út 29. szám alatti „mecset” előszobájában, a napnyugtai imádság előtt. Nem kimondottan mecsetről van szó; az igazi mecset (a szó leborulóhelyet jelent) kupolás, iszlám építészeti sajátságokkal emelt épület minarettel. Ilyen Budapesten nincs. Itt két lakást nyitottak egymásba, alakítottak át imahellyé és az Iszlám Egyház központjává. Ez Budapesten a felkapottabb ilyen imahely; a többi félreesőbb helyen van.
Egy magyar fiú, Gábor leveszi a fejéről szír módra megkötött pepita kendőjét. A mosdóhelyiségben megmutatja, hogyan hajtja végre a szertartásos mosakodást. A helyes sorrend: kézmosás, szájöblítés, orrlyukakba beszívott víz kifújása, arcmosás, alkarmosás, jelképes hajmosás, fülmosás, lábfejmosás. Bent a nagyteremben, miközben a terem túlsó végén álló müezzin – egyiptomi diák – az alkonyati imára hív, a megkapó énekbeszédbe mindenünnen különös hang vegyül. A közelgő szertartás mintegy százhúsz résztvevője egyszerre csomagolja ki vákuumzáras műanyag tasakból azt a pár szem datolyát, ami a napi böjt felfüggesztését jelenti. Körülbelül minden tizedik ember tűnik csak magyarnak; a többiek arabok, feketék vagy közép-ázsiaiak. Férfiak és szinte kivétel nélkül fiatalok. A szőnyegek illeszkedési vonalára merőlegesen állnak, vagyis Mekka felé tekintenek. A nők nem imádkozhatnak együtt a férfiakkal, nekik csak a lábdobogásukat hallani a galériáról. A szaúdi imavezető – imám – arab szavai közben mindenki egyszerre végzi az imádság testi keretét adó mozdulatokat, kezdve a derékig meghajláson. Ennyi ember teljes leborulása már szinte dörgő hanggal jár. Az ima közben meleg étel szaga terjeng.
– Ha Allahtól bocsánatot kértek bűneitekre, különösen ramadán utolsó tíz napján, akkor elnyeritek, Allah élvezetessé teszi számotokra már az evilági életet is – íme egy elkapott mondat abból a magyar nyelvű összegzésből, amelyet a tolmács, Karasszon Attila Szulejmán mond el az imám elmélkedése után. Róla azt tudom meg, Jordániában és Szaúd-Arábiában látogatott iszlám egyetemeket.
Magyar áttértek
A szertartás után nagy tepsikben érkezik a rizs és a marhahús, amelyből kanalakkal közösen falatoznak törökülésben a budapesti mozlimok. Nekem, a vendégnek Dani, egy tizennégy éves fiú, aki két évvel fiatalabb öccsével van jelen, külön tányérban hoz vacsorát. Dani azután lett muzulmánná, hogy édesanyja is „áttért” egy válási trauma után. Látszik, hogy az itteni közösségi összetartás sokat jelent neki; arab barátai is vannak.
– Te hogyan lettél mozlim?
– Ahogy mindenki – von vállat Dani. – Elmondtam a tanúságtételt.
Azt már Gábor, egy másik, de huszonéves magyar fiatalember diktálja jegyzetfüzetembe, miből is áll itt a szigorúan arab nyelvű tanúságtétel. „Ashadu en lá iláhe illa-Allah, wa ashadu enne Mohameden abduhú wa raszúluhú.” Azaz: nincs más isten az egy Allahon kívül, és Mohamed az ő szolgája és küldötte. A vallási áttérést megvalósító szavakat ez a kertészmérnök hallgató 2007-ben mondta el. Gábornak csak anyja volt templomba járó katolikus, vallástalan apja sokat szidta a papokat. A fiú kamaszkorának lázadó szakasza depresszióba torkollott, ez pedig istenkeresésbe csapott át. Magától, magában imádkozni kezdett, és bizonyos történésekből megbizonyosodott arról, hogy Isten van. A Bibliában azonban ellentmondásokat vélt felfedezni. Így előbb a New Age ezoterikus keleti misztikájába süppedt, majd egy kollégiumi szórólapnak engedve, elment egy iszlám ismeretterjesztő előadásra. Gábor fél év alatt fokozatosan elfogadta a nézetet, hogy Jézus is mozlim volt, hiszen a muzulmán tan lényege a feltétlen engedelmeskedés Isten akaratának. Attól fogva már ő is azt vallotta, hogy a Korán a hiteles szent könyv és a megbízható kinyilatkoztatási forrás.
– Sikerülhet az isteni törvényeket cselekedni anélkül, hogy nem tartjuk megváltó Krisztusnak, szabadítónak Jézust? – hozom szóba a két monoteista világvallás közti sarkalatos különbséget.
– Van, amit meg tudok tartani, van, amit nem – feleli Gábor. Mindenesetre diáktársai tivornyáin nem vesz részt, alkoholt egyáltalán nem vesz magához.
Béke háza – ez a mohamedán mennyország egyik neve, arabul Dar Assalam; ezt a nevet kapta az Iszlám Egyház Bartók Béla úti mozlim imahelye. Több napon is ellátogatok ide, és azt tapasztalom, az idejárók, illetve a 2003-ban alakult Iszlám Egyház vezetőségi tagjai igyekeznek megvalósítani az iszlám univerzalizmusra törekvését, vagyis azt, hogy népek feletti „szent népet” – ummát – alkotnak. Ugyanolyan becsben áll itt egy szudáni fekete, mint egy magyar fehér ember vagy az itt többséginek számító, persze arab.
Más kérdés, hogy a három ismert hazai mozlim közösség – amelyek összesen kilenc imahelyen dicsőítik Allahot az ő prófétáját – olykor feszültségben áll egymással. A Dar Assalam mecsetet birtokló Iszlám Egyház, bár részben egy tőről fakadtak, elkülönült az ezredfordulón született, a lazább európai iszlám irányzatot valló Magyarországi Mozlimok Egyházától, mondván, csak a Koránra és a szunnára – az elődök vallásértelmezésére – szabad hagyatkozni. A pár évvel a rendszerváltozás előtt alapított első hazai mozlim vallásszervezet, a Magyarországi Iszlám Közösség (MIK) főleg áttért magyarokat tömörít. Ennek volt alelnöke a világnézetét sűrűn váltogató Rózsa-Flores Eduardo, akit zavaros körülmények között, Bolíviában tavaly lőttek le kommandósok.
Letartóztatás és mecsetterv
A MIK elnöke, Bolek Zoltán nyilatkozatokban akkor „szélsőségesezte” az Iszlám Egyházat, amikor annak képviselő-elnökét, Saleh Tayseert igaztalanul tartóztatta le a rendőrség. Medgyessy Péter volt kormányon 2004. április 13-án, amikor a palesztin fogorvos Tayseert bilincsbe verték házkutatást tartván a mecsetben, otthonában és orvosi rendelőjében. A szóban forgó időpontot követő napon Móse Kacav izraeli elnök részt vett a Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum avatásán. A hírekben reggel még az szerepelt, a letartóztatással meghiúsították az izraeli elnök elleni merényletet, kicsit később már az, hogy Tayseer merényletet készített elő egy hazánkban létesítendő zsidó emlékhely ellen. Az Iszlám Egyház vezetőjét hetven napon át tartották fogva, majd „bizonyítékok hiányában” fölmentették.
– Van egy arab mondás: üsd a legnagyobbat, akkor mindenki fél… Hát ez történt velem – mondja irodájában a termetes, nagy szakállú vallási vezető, Saleh Taysser. – De Allah mentsen, hogy a rajtam esett sérelemből a magyar népet megítéljem. Hiszen éppen a mozlim milliók a legnagyobb áldozatai annak, hogy néhány ember bűnéért megbélyegzik őket. Sajnos a letartóztatásom miatt egy autógyár mégsem nekünk adta el telephelyét, hogy felépíthessük mecsetünket, pedig már szerződésközelben voltunk.
Tayseer nem tudja, mi lesz annak a Budaörsi út 38. szám alatti földingatlannak a sorsa, amit később mecset és kulturális központ építésére a XI. kerületi önkormányzattól megvásároltak. Úgy tűnik, a zajnövekedésre hivatkozó lakossági tiltakozások és az önkormányzat ellenzéki képviselői a beruházás tervét végképp meghiúsították. Ami kétségtelen: a Bartók Béla úti imahelyet kinőtte ez a lassan, de biztosan növekvő, összetartó vallási közösség.