Hiába fogadkoztak a pénzintézetek, amikor aláírták a banki magatartási kódexet, jelentős részük nem tartja be az abban foglaltakat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) március végén kezdődött vizsgálatából az derül ki, hogy a górcső alá vett harminc pénzintézet közül többen is megsértették az önként vállalt szabályokat. A felügyelet munkatársai többek között azt ellenőrizték, hogy a bankok megfelelően szabják-e meg az áraikat, és a szerződési feltételek megfelelnek-e a kívánalmaknak. Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunknak elmondta: az ügyfelek jelzéseiből úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az előző kormány által kidolgozott magatartási kódex; az önszabályozás nem elég, törvényekben kell előírni a kötelezettségeket. A felügyelet már több pénzintézetet is megbírságolt a kódex megsértése miatt, ám a szóvivő szerint a következő hetekben felgyorsulnak az események, és még több szabálysértés ügyében születik majd határozat. A HSBC Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek például azért kell hárommillió forintot fizetnie, mert késedelmesen fizető ügyfeleinek küldött fizetési felszólításaiban nem közölte a hátralékos törlesztőösszeg mértékét tőke és ügyleti kamat szerinti bontásban. Továbbá a társaság a fizetési felszólításában nem hívta fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy folyamatosan növekszik a kamatterhük. Binder István azt is közölte, hogy a vizsgálatok nemcsak a kódexet aláíró bankokat érintik, egyedi ügyfélpanaszok alapján már több, a szabálykönyvet visszautasító pénzintézetet is megbírságolt a felügyelet.
A banki magatartási kódex egyébként nem az első olyan önkéntes alapon vállalható szabálygyűjtemény, amelyet nem tartanak be a bankok. A Magyar Bankszövetségnek több mint egy évtizede van etikai kódexe, ám az abban szereplő vállalásoknak a nyomát sem lehetett megtalálni a pénzintézetek gyakorlatában. Az etikai kódex 4. fejezetének c) pontja például a következőképpen hangzik: a bankok „szerződéskötéskor biztosítják az ügyfelek informálását, felhívják figyelmüket a kockázatokra”. Hogy mennyire sikerült teljesíteniük a pénzintézeteknek ezt a vállalást, azt az elszabaduló devizaárfolyamok miatt bedőlő hitelek százezrei nagyon jól szemléltetik. A pénzügyi felügyelet panaszstatisztikájából egyébként kiderül, hogy a legtöbben azért elégedetlenek, mert nem kapnak megfelelő tájékoztatást a fiókokban.
Úgy tűnik, hogy két évvel a válság kitörése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is érzékelte a tarthatatlan állapotokat, és a magatartási kódex kudarcát, ugyanis a jegybank munkatársai is azt sürgetik, hogy minél előbb szülessenek meg a hitelpiacot szabályozó törvények. – A bankok erőfölénye főként a hitelek árazásában jelenik meg – állapították meg a jegybank munkatársai. Ezért szerintük olyan jogszabályra van szükség, mely kétféle hiteltermék árusítását teszi lehetővé: referenciakamathoz kötöttet, melynek kamata sem növelhető felárral, vagy hosszabb, években mérhető kamatperiódusra rögzített kamatozású kölcsönöket. Ezen túlmenően a jegybank a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémára is figyelmeztet, igaz, ennek megoldására már a pénzügyi felügyelet is javaslatot tett, és ez a Fidesz nyolcpontos adósmentő csomagjában is szerepel. Az MNB szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely kizárja a lehetőséget, hogy a bankoknak a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrésből hasznuk, az ügyfeleknek pedig többletkiadásuk származzon. A jegybank emellett arra is lehetőséget teremtene, hogy az ügyfelek devizában törlesszék a részleteiket.
Az MNB a közleményében kitért a Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes politikusok nevével fémjelzett, nyolcpontos adósmentő csomagra is. A jegybank szerint a javaslatok közül nem elfogadható az a pont, amely lehetővé tenné, hogy az adós öt évvel meghoszszabbítsa a futamidejét, mint ahogy az sem, miszerint a bankok nem vethetnek ki büntetőkamatot a tartozásokra. A „tiszta lap” nevű ponttal szintén nem ért egyet az MNB. Ez a javaslat kiköti, hogy amennyiben bedől egy hitel, a pénzintézetek csak annyi tartozást követelhetnek az adóstól, amenynyi a jelzálogként felajánlott ingatlan értéke. A politikusok szerint így nem fordulhat elő többé, hogy a fizetésképtelen adós, azon túl, hogy elveszíti a házát, még további milliókkal tartozik a banknak.
A magyar devizahitelesek helyzetével tegnap az osztrák jegybank is foglalkozott – tudta meg a Portfolio.hu. Ewald Nowotny jegybankelnök egy tegnapi interjújában közölte: Magyarországon már akut problémát jelentenek a devizahitelek a svájci frank erősödése és a forint árfolyamának egyidejű esése miatt. Nowotny rámutatott: a háztartások egészen addig fizetik hiteleiket, amíg ez lehetséges, ez azonban azt jelenti, hogy másra kevesebbet költenek. Márpedig ez nincs jó hatással a gazdasági növekedésre.
origo.hu
Kiadták a figyelmeztetést, heves zivatarok csapnak le csütörtökön
