Optimista Temes, pesszimista Csongrád

A romániai Temes megye gazdálkodó szervezetei nagyobb arányban látják előnyösnek országuk uniós csatlakozását, mint a szomszédos Csongrád megye vállalkozói – derült ki egy alapos kutatómunka során. Ám a megkérdezett hazai vállalkozói szervezetek nem látják indokoltnak a csongrádiak pesszimizmusát.

A belépést pozitívan értékelők aránya Románia esetében 72,1 százalék, míg Magyarországon ez az arány csupán 32,5 százalék – ismertette az egyéves kutatási program szegedi zárókonferenciája előtt a szegedi Innoratio Egyesület és a temesvári Szórvány Alapítvány által végzett határ menti kapcsolatokat vizsgáló kutatási program egyik fontos megállapítását tegnap Kicsiny László, a magyar szervezet elnöke.
Románia 2007-es uniós csatlakozása óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései növekedtek – jelenleg a megkérdezettek 15,2 százaléka rendelkezik ilyen kapcsolattal. A Temes megyei gazdálkodó szervezetek esetében már a belépés előtt is működtek e beszerzési kapcsolatok, a vállalkozások csaknem fele számolt be ilyenről – tudatta az elnök.
A teljes gazdasági szférát átfogó felmérés során a munkában gyakornokként részt vevő hallgatók a határ mindkét oldalán 500-500 vállalkozás vezetőjével töltettek ki kérdőívet. A válaszadók között nemcsak nagyobb cégek szerepeltek, hanem kisvállalkozások és a mezőgazdaságból élő őstermelők is. Az utóbbiakat azért vonták be a kutatásba, mert a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló dorozsmai nagybani piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kutatás második fázisában a két megye gazdasági életének 50-50 meghatározó szereplőjével készült részletes interjú.
Nekünk nincs negatív tapasztalatunk, hiszen Magyarország korábban vált az unió tagjává, mint Románia – közölte lapunkkal Martonosi István. A Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének megyei titkára elmondta, hogy Romániából már korábban is sokan jártak át vásárolni, nem véletlenül futott fel a dorozsmai nagybani piac forgalma. Nálunk évekkel korábban megnyíltak a lehetőségek, sokan fogtak vállalkozásba, míg Romániában ez a fellendülés később következett be. A megyei titkár hozzátette, hogy a magyarok talán a legelégedetlenebbek egész Közép-Európában, pedig Romániában nagyobb a szegénység, s nemrég komoly megszorításokat léptettek életbe.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozatának titkára szintén arról számolt be, hogy nem annyira borúlátó a hangulat. Rák János Zoltán elmondta, hogy a vállalkozások nagyon várták mindkét ország csatlakozását az államközösséghez, ráadásul Romániában kedvezőbb volt az adórendszer, s a 23 milliós lélekszámú ország a hazaihoz képest jóval nagyobb piacot jelent, ráadásul a határ közelében nagyobb városok is találhatók, a schengeni határ pedig a két állam között márciusban megszűnik. Ugyanakkor a Békéscsabán működő élelmiszerpiac is jól megy, s ebben az átjáró romániaiaknak is komoly szerepük van. Rák János Zoltán hozzátette: „Romániában is kialakult egy jobb módú réteg, amely szívesen jár át magyarországi fürdőkbe s különböző programokra, a Csabai Kolbászfesztivál látogatói között is sok a román állampolgár. Ezért is fontosnak tartjuk az ilyen és hasonló határ menti rendezvényeken a magyar élelmiszer-ipari, illetve mezőgazdasági termékek bemutatását és azok piacra jutását a szomszédos ország területén.”