A skót Samuel Smiles 1869-ben megjelent Self Help (Segítsünk magunkon) című könyvében ezt írja: a nemzeti fejlődés egyéni iparkodás, energia, becsület summája, amint a nemzeti hanyatlás, egyéni tunyaság, önzés, gonoszság következménye. Most Magyarországnak, vagyis nekünk kell segíteni magunkon. Ezt célozza a kormány programja.
A kormány rendkívül fontosnak tartja az ifjú nemzedék nevelését, oktatását, hisz egy ország polgárainak tudása, igyekezete, energiája, becsülete a fejlődés motorja; ilyen embereket kell nevelnünk. Sajnos ma ilyen emberekből nincs elegendő. Az észbeli és jellembeli tulajdonságok mellett, azokkal harmonizálva, a gyermekeink és fiataljaink testi és lelki tulajdonságait is fejlesztenünk kell, ahogy azt az évek óta „ugrásra”, azaz a megvalósításra készen tartott egészségnevelési program tartalmazza. A teljes körű iskolai egészségfejlesztési program 2003-ban született a Népegészségügyi program részeként, s azóta várja a fokozatos elterjesztést, amihez eddig mindig hiányzott a költségvetési forrás, és talán a valós szándék is.
Gyermekeinket, tinédzsereinket épp abban a korban nem terheljük megfelelően fizikailag, sem fizikai munkával, sem sporttal, mikor nemcsak csont- és izomrendszerük, de szív- és tüdőkapacitásuk is kifejlődik. A megfelelő fizikai terhelés a szív- és érrendszeri betegségek, lelkibetegségek, sőt egyes daganatok legjobb megelőzési módszere, nem beszélve a mozgásszervi betegségekről. Ugyanakkor tény, hogy Európában a magyar gyerekek ülnek a legtöbbet a tévé előtt és mozognak a legkevesebbet.
A Magyar Gerincgyógyászati Társaság prevenciós programja keretében készült felmérés (testnevelők által 32 831 gyermekről készített 51 475 izomteszt) összesített eredménye, hogy a tesztelt gyermekek csak 11 százalékánál van rendben a testtartásért felelős izmok egyensúlya, a többieknél gyengültek és/vagy rövidültek ezek az izmok. Ugyanakkor a megelőző tartásjavító torna testnevelésben történő alkalmazásának igen erős hatása van, mint azt a 2003-ban 413 tanulón Békéscsabán elvégzett kontrollált, a jövőbe mutató tudományos vizsgálat kimutatta. A tartásjavító tornát végző gyermekek testtartásáért felelős izmok állapota jelentősen javult, míg a speciális tartásjavító tornát nem tartalmazó testnevelésben a gyermekek testtartó izmainak állapota romlott vagy változatlan maradt. (A programról részletesebben az Országos Gerincgyógyászati Központ honlapján tájékozódhatnak: www.ogk.hu)
Az egészség érdekében minimális elvárás a heti öt órás iskolai testnevelés bevezetése, amelynek sok más egészségszempont érvényesítése mellett a speciális tartásjavító tornát is tartalmaznia kell minden gyermek részére. Ez a javaslat az Országgyűlés napirendjére került, s a döntés az őszi ülésszakon várható. Tudjuk, hogy a javaslatnak pedagógus ellenzői is vannak, akik szakember- és tornateremhiányra hivatkoznak, de ez nem lehet akadály: több városban is megoldották már a mindennapi testnevelésóra valóságos bevezetését (Hódmezővásárhely, Szolnok, Esztergom). A heti ötszöri testnevelésóra önmagában nem is elégséges gyermekeink egészséges testi-lelki-szellemi fejlődéséhez: azt a teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósításával lehet elősegíteni. Ez a mindennapi testnevelés mellett az egészséges táplálkozás, az egészségtan hatékony oktatása, valamint a személyiségfejlesztés (személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazása) megvalósítását jelenti az iskola mindennapjaiban, minden tanuló és az egész tantestület részvételével, a szülők bevonásával. A nemzeti együttműködés programja, azaz a kormányprogram tartalmazza is mindezek megvalósítását, s a Nemzeti Erőforrás Minisztérium mindegyik illetékes ágazata akarja is. Mielőbb meg kellene kezdeni a programot, hogy munkaszerető és munkaképes legyen népünk többsége, amely előreviszi Magyarországot.
A szerzők: Dr. Bálint Géza, a Csont és Ízület Évtizede
hazai koordinátora;
Dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgatója
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
