Bár a devizahitelezés a gyakorlatban megszűnt, a törlesztőrészletek pedig a gyenge forintnak köszönhetően továbbra is magasak, a potenciális lakásvásárlók hatvan százaléka továbbra is kölcsönből fedezné új otthonának nagyobbik felét.
A válság előtti időszakhoz képest változás, hogy ma már az emberek közel harmada a havi törlesztőrészlet nagyságát tartja legfontosabb tényezőnek a hitel kiválasztásakor, további 15 százalékuk pedig a kezdőrészlet fontosságát emeli ki. Ez azt mutatja, fölismertük, hogy nagyon fontos a havi kiadások tervezhetősége, mert könnyen elúszhat a fizetés. A döntés előtt mindössze 14 százalékunk veszi figyelembe, hogy fix vagy változó kamatot számol-e föl a bank. Az összes rárakódó költséget tartalmazó teljes hiteldíjmutatót (thm) leginkább a magas végzettségűek kísérik figyelemmel.
A kutatás adatait elemezve Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője elmondta: teljesen normális az, hogy az átlagos lakásvásárló 50-60 százalék erejéig kölcsönből vásárolja az ingatlant. Otthont ugyanis általában fiatalon teremt az ember, amikor még nem nagyon van pénze. Éppen ezért a jól működő lakáspiacon mindig is másodlagos a készpénzes vásárlás jelentősége.
Másként látja a helyzetet Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy az emberek ugyan igénylik a kölcsönt, de kényszerből. Ugyanakkor a válságnak köszönhetően óvatosabbak lettek, s immár a forinthiteleket is csak akkor keresik, ha az kiszámítható, és a törlesztőrészletet biztosan ki tudják fizetni. Saját felmérésük azt jelzi, hogy a bajban lévők kétötöde forintkölcsönt vett föl, s most azért nem tud fizetni, mert a hitel kamatait megemelték, vagy mert elvesztette munkáját. De még akinek megmaradt az állása, azok jó részének is lassabban emelkedett a bére, mint az átlagos fizetés. Jelentős változásra az érdekvédő szerint csak a gazdaság föllendülését követően lehet számítani.
origo.hu
Mikor lesz az óraátállítás?
