Pozitív visszajelzések a magyar EU-tervekre

Hangsúlyosan került előtérbe a lengyelországi Krynicában tartott háromnapos nemzetközi gazdasági-politikai fórumon a január elsejétől induló magyar európai uniós elnökség. A varsói és budapesti kormány egyaránt egységesebb Európát, de ezen belül erősebb közép-európai együttműködést szeretne, így várhatóan jól kiegészíti egymást a Magyarország, illetve az azt követő Lengyelország által képviselt EU-elnökség.

Ódor Bálint, az európai ügyekért felelős külügyi helyettes államtitkár krynicai előadásában elmondta, „erősebb Európai Uniót akarunk, nem egy kétsebességes Európát. Fokozni kívánjuk a közép-európai kohéziót és együttműködést”. Mint hangsúlyozta, Magyarország fontos szerepet kíván játszani az Európa 2020 versenyképességi stratégia megvalósításában, a gazdasági kormányzás reformjában és a költségvetési fegyelem erősítését célzó intézkedésekben, köztük a stabilitási és növekedési egyezmény felülvizsgálatában. „Jól áll a felkészülésünk, s az eddigi visszajelzések pozitívak. Egyfajta kompromisszumépítő elnökségnek fogjuk fel magunkat, de ez nem jelenti azt, hogy nem visszük bele saját, magyar jellegzetességeinket” – nyilatkozta lapunknak a konferencia helyszínén a helyettes államtitkár. Ódor hozzátette, Magyarországnak van egy európai víziója, s ezt be fogja vinni az elnökségbe. „A lisszaboni szerződés által behozott értékek mindegyikét szeretnénk megerősíteni. Szeretnénk, ha erősödne a szolidaritás, a kohézió, mert ez az unió szempontjából fontos” – fogalmazott a politikus. Szerinte az unió érdeke, hogy a közép-európai térségben is legyen egy energiapiac, fejlett infrastruktúra-hálózat jöjjön létre észak–déli vonalon.
A krynicai vitán Janusz Sznajder, a lengyel külügyminiszter tanácsadója beszélt a magyar elnökség utáni fél év prioritásairól. A belső piac reformját, a keleti partnerség fejlesztését, az energiabiztonságot és az energetikai külpolitikát, a közös biztonságpolitikát, az új költségvetési perspektíva kidolgozását, valamint a szellemi tulajdon témakörét nevezte meg Lengyelország kiemelt EU-elnökségi céljaként. Sznajder elmondta, a lengyel elnökség szorosan együttműködik majd Magyarországgal.
Wolfgang Clement, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália volt tartományi miniszterelnöke szerint mindkét elnökség nagy lehetőség Közép-Európa számára. „Az Európai Unió érdeke is, hogy a Nyugat súlya csökkenjen, és a Kelet megerősödjön” – mondta a jelenleg újságíróként tevékenykedő egykori szociáldemokrata politikus, aki szerint fontos a szorosabb kapcsolat megteremtése Oroszország és az unió között, s ennek megteremtésében is feladat hárul a következő soros EU-elnökökre. Pawel Zalewski lengyel néppárti európai parlamenti (EP) képviselő, a testület külkereskedelmi szakbizottságának alelnöke úgy vélte, Franciaország, valamint Németország kiemelt partnerei mindkét jövendő uniós elnökségnek. Véleménye szerint bizonyos hangok erőltetik a közösségi gondolkodásmódot, de Közép-Európa hangja mégsem hallatszik. „Azt akarjuk hallani, hogy meg akarnak hallgatni” – fogalmazott a lengyel EP-képviselő.