A kudarc oka az volt, hogy Radicová Rudolf Chmel kormányalelnököt és még nem létező hivatala egyik főigazgatóját, Petőcz Kálmánt – aki néhány héttel ezelőtt még a Szlovákiai Magyar Kerekasztal (SZMK) szóvivőjeként maga is aláírta a tanácskozásra vonatkozó kérést – küldte maga helyett a megbeszélésre. Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, az SZMK alapító és vezetőségi tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, a meghívottak „csalódással” vették tudomásul a kormányfő távolmaradását, hiszen a szlovákiai kisebbségek többsége tavaly, a köztársasági elnökválasztáson „a nemzeti és etnikai másság iránt érzékeny Iveta Radicovát” támogatták. Radicová nem indokolta távolmaradását.
Azt viszont igen, hogy a kormány emberi és kisebbségi jogokért felelős alelnökének a hivatala egyelőre jog- és hatáskörök nélkül működik, vagyis a kisebbségi képviselők felvetéseire inkább csak „személyes véleményét” tudta kifejteni Rudolf Chmel. Hrubík Béla tájékoztatása szerint azonban már ebből is kitűnt, hogy a kisebbségek ebben a választási ciklusban sem számíthatnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa által is ajánlott átfogó kisebbségvédelmi törvény elfogadására, mert „a kormánykoalíciós pártok részéről erre nincs fogadókészség” Rudolf Chmel szerint. Egyelőre az sem világos, mi lesz a sorsa a kisebbségek által sokat bírált államnyelvtörvénynek, merthogy a kormányprogram csak a „repressziók eltörlését” garantálja, a kisebbségek nyelvhasználatát érintő korlátozásokat nem. A kormány alelnöke számára – Hrubík elmondása szerint – elfogadható lenne a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása és a nyelvhasználati húsz- százalékos küszöb tízre csökkentése, ám ehhez is „a koalíciós partnerek politikai akaratára van szükség”. Az sem biztos, hogy törvény születik a kisebbségi kultúrák támogatásáról, mert ezt a kisebbségek által szorgalmazott igényt Chmel úgy pontosította, hogy „a tervezett törvény a kisebbségi kultúrák védelméről fog szólni”.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péterék közleményt adtak ki
