Még inkább felértékelődhetnek az otthonteremtési támogatások az önazonosságvédelmi törvény hatására

A július 1-jén hatályba lépő a helyi önazonosság védelméről szóló törvény még inkább felértékelheti az otthonteremtési támogatásokat, ugyanis ezek igénylői mentességet kapnak a betelepülőkre vonatkozó tilalmak és korlátozások alól – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi portál szakértője.

Július elsejétől lép életbe az önazonossági törvény, de nem kötelező érvényű, az önkormányzatok dönhetnek arról, alkalmazzák-e bármely elemét Fotó: Vémi Zoltán

Július 1-től a települési önkormányzatoknak lehetőségük lesz meghatározni, hogy az adott településre kik és milyen feltételekkel költözhetnek be. Ehhez több eszköz is rendelkezésükre áll: elővásárlási joggal élhetnek maguk és a településen lakók, korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a lakcím létesítését, de akár adófizetési kötelezettséget is előírhatnak a betelepülők számára.

Az otthonteremtési támogatások egyben azt is jelentik, hogy olyan településen is vehetnek ingatlant, ahol valamelyik önkormányzat él a törvény adta eszközök valamelyikével
Fotó: Kurucz Árpád

A jogszabály szerint azonban bizonyos esetek mentesítenek a tilalmak, korlátozások és feltételek alól, így például nem korlátozhatók a lakáscélú állami támogatással megvalósuló ingatlanszerzések. Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu szakportál pénzügyi szakértője szerint ez jelentősen felértékelheti a meglévő otthonteremtési támogatások, így a csok plusz és a falusi csok jelentőségét, hiszen ezek úgymond kulcsot jelenthetnek az egyébként elzárkózó településekhez.

Nem minden támogatás jelent mentességet

A támogatások közül a csok plusz igazi aduász, hiszen a maximum háromszázalékos fix kamattal igényelhető, támogatott lakáshitel az ország bármely településén elérhető. A konstrukció ráadásul gyerekszámtól függően 15-50 millió forint finanszírozást jelenthet a vásárláshoz, amihez a második gyerektől minden újabb baba érkezésekor tíz-tízmillió forint tartozás-elengedés is jár.

A falusi csok szerepe is felértékelődhet

a szakértő szerint, hiszen a városi csok 2024-es kivezetését követően ez maradt az egyetlen vissza nem térítendő otthonteremtési támogatási forma. Ugyanakkor ennél komoly korlátozás, hogy kizárólag a 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet mellékletében szereplő 2631 preferált kistelepülésen vehető igénybe, amelyek inkább a fogyó lakossággal, semmint a betelepülők áradatával küzdöttek az elmúlt években.

Várhatóan lesznek azonban ezen települések között is olyanok, amelyek valamilyen korlátozást vezetnének be, esetleg a betelepülőkre kivetett adókkal növelnék a bevételeiket, de erre a falusi csokkal vagy csok plusszal érkezők esetében nem lesz lehetőségük.

Bár az első öt évben kamatmentes, szabad felhasználású babaváró hitel esetében is a lakásvásárlás az egyik legnépszerűbb hitelcél, az ennek segítségével otthont teremtő családokra nem vonatkozik a jogszabályi mentesség – figyelmeztet a szakértő. A babaváró ugyanakkor sok esetben önerőként szolgál egy támogatott hitelhez, ebben az esetben pedig a pár máris nem számít betelepülőnek, így a lehetőségeik nem korlátozhatók.