Semmi sincs ingyen

Együttesen nyolcmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a Beck Reisen Kft.-t és „testvérét”, a Beck Tours & Plan Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal, mert „ingyenes” ajánlataival megtévesztette az utazni vágyókat. Az érintettek nem értik, hogy a szakmai szervezet és a köztisztviselők miért nem hívják fel a közvélemény figyelmét a turisztikában tapasztalható visszásságokra. Az általunk megkérdezett szakértő szerint e probléma rendezése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra tartozik.

Kisvállalkozások építették a luxushotelt. A napokban megnyitotta kapuit Hódmezővásárhely első négycsillagos szállodája. A hotel átadóján Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta: a beruházással a csongrádi város példát mutathat az országnak vállalkozásfejlesztésből, hiszen a hasonló beruházásokon magyar kis- és közepes vállalkozások nőhetnek fel. – A szálloda egy újabb lehetőség a befektető és a város számára is, mivel ablakot jelent a világra, a régióra és Magyarországra. Egy ekkora beruházáshoz kellett egy erős közösség, bátor beruházó és partner önkormányzat – fogalmazott a politikus. Az 1600 négyzetméteres telken ötezer négyzetméteres alapterületű, kilencvenegy szobás, hétszintes szálloda 1,4 milliárd forintos építési költségéhez 377 millió forintos uniós támogatást nyert el a beruházó. A beruházás fennmaradó költségeit a Magyar Fejlesztési Bank hitele és a tulajdonosok önereje fedezte. A hotel építésének költségei az előzetes számítások alapján tizenöt év alatt térülhetnek meg. (MTI)

Mi is kaptunk a Beck Reisen Kft.-től csalogató levelet – közölte velünk az utazási iroda megbírságolt ajánlatait bemutató írásunkra reagálva az egyik olvasónk. Mint megírtuk, a versenyhivatal vizsgálata során kiderítette, hogy a cég által ingyenesen kínált utazások valójában nem voltak azok, amivel a két társaság megsértette a tisztességtelen kereskedelem tilalmáról szóló törvényt. Olvasónk cikkünk nyomán felhívta a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét (MUISZ), kérdezvén, milyen ez a cég, megbízható-e, volt-e velük korábban valamilyen probléma. Kérdéseire semmiféle felvilágosítást nem adtak, s a szervezet a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz irányította az olvasónkat, ahol azt mondták, hogy keresse a cég honlapját. Felkereste, de ott nem talált semmi olyat, ami választ adott volna a dilemmáira. Olvasónk levelében emlékeztetett arra, hogy úton-útfélen azt hangoztatták az utazási szakemberek, hogy az érdeklődő polgár alaposan tájékozódjon az adott utazási iroda kiválasztásánál. De hogyan és miért, kiért van az utazásszervezők szövetsége, ha hallgat, mint a sült hal!? – teszi fel a kérdést olvasónk. S melyik hivatal az, amelyiknek ilyen esetekben tájékoztatnia kellene a polgárokat?
Karsai Árpád turisztikai szakértő, a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tanácsadó jogásza e kérdésekre elmondta, hogy a MUISZ tagsága számára határozott követelményeket támaszt az etikus kereskedés, a tisztességes üzletvitel tekintetében, de olyan iroda esetében, amelyik nem tagja a szövetségnek, nem tud vállalni semmilyen biztosítékot. A MUISZ nem fogyasztóvédelmi szervezet, amely védi a megrendelőket, hanem százvalahány iroda érdekvédelmi szövetsége. A tanácsadó álláspontja az, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság volna az ügyben a legilletékesebb. Emellett a MUISZ megfontolhatná, hogy honlapján a közérdekű információk körében közzétegye a fogyasztókat megkárosító irodák listáját, az ilyen eseteket. Az engedélyezési hivatal pedig az egyes cégek meglétéről vagy felfüggesztéséről tud tájékoztatni, de a törvénysértő kereskedelmi gyakorlatot illetően e hivatal nem illetékes.
A szakértő arról tájékoztatott, hogy a fogyasztóvédelmi törvény melléklete 31 kereskedelmi gyakorlatot nevesít, amelyek esetében a hatóságok nem mérlegelhetik a jogsértés megtörténtét, hanem az ott megnevezett tényállások megvalósulása esetén minden egyéb körülményre tekintet nélkül eljárást kell indítaniuk. Ilyen például az „ingyenes” kifejezés használata akkor, ha a fogyasztó bármely díj vagy költség megfizetésére köteles. A nyereményjátékok a fogyasztóvédelmi törvény szerint nagyon érzékeny területet érintenek: ha a kereskedő ingyenességet ígér, akkor a meghirdetett szolgáltatásnak ténylegesen ingyenesnek kell lennie. Ellenkező esetben a törvény feketelistáján szereplő kihágást követi el az alaptalanul ígérgető. Karsai Árpád hozzátette, hogy a Beck Reisen nem tartozik az utazási piacon közismert utazási termékeket, csomagokat értékesítő és viszontértékesítő körbe.
Az eljáró hatóság a versenyt nem érintő ügyekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A Gazdasági Versenyhivatal jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg. – Nézetem szerint logikailag három kategóriába sorolhatók azok a veszélyek, kockázatok, amelyek a hazai utazási irodák tevékenységéhez tartoznak – mondta lapunknak Karsai Árpád. Az egyik csoportot a feketén tevékenykedő irodák jelentik. Ezek olyan hirdetéseket tesznek közzé, amelyekből az utazók nem jönnek rá arra, hogy engedély nélkül működő irodákról van szó. Az ilyen csalások ellen az utazási irodák szövetsége régóta küzd meglehetősen reménytelenül.
A másik csoportba a szabályosan működő, de megrendült pénzügyi helyzetben lévő és ezért ígéreteiket (utazási szerződéseiket) teljesíteni nem képes irodák tartoznak. A fogyasztókat védő, egyre magasabb vagyoni biztosítékot előíró engedélyezési politika lassan már eléri, hogy a biztosíték kiterjedjen az utazásszervező által vállalt szolgáltatások, beszedett előlegek teljes összegére. A szakember szerint a nagy vihart kavart legutóbbi csőd, a Karya Tour esete is valószínűleg százszázalékos sikeres kárrendezéssel jár majd. A teljes biztonságot a teljes körű, úgynevezett inszolvenciabiztosítás jelenti majd, amely elől a biztosítók eddig kitértek, de az állami irányítás sem volt elég határozott.
A Turisztikai Tanácsadók Szövetségének tanácsadó jogásza úgy véli, hogy a Beck Reisen esete egy harmadik körbe tartozik. E harmadik kör a kereskedelemben örökösen felmerülő általános problémáról: a fogyasztó megtévesztéséről, a blöffről, az üzleti etika és a jog szabályainak megsértéséről szól. A nyereményígéretek csapdája ugyanúgy működik akkor is, ha szórakoztató elektronikát vagy kozmetikumot „nyeretnek” a jámbor vevővel. A vásárlóknak is van felelősségük a tekintetben, hogy ne kerüljenek a hatása alá bármilyen hangzatos és trükkös ajánlatnak, amelyeknél éppen a nyereményeket használják „csaliként”.