Simor túlságosan pesszimista volt

A várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az augusztusi árdrágulás mértéke, aminek következtében enyhültek a piac kamatemelési várakozásai. Túlzottnak bizonyultak tehát a jegybank stábjának aggodalmai a magasabb inflációs pályáról, amelyre reagálva Simor András jegybankelnök a legutóbbi kamatdöntő ülésen már kamatemelésre szavazott.

Nagy Vajda Zsuzsa
2010. 09. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fordulat történt az infláció alakulásában: augusztusban alacsonyabb, a várt 4,2 helyett 3,7 százalék lett az árdrágulás mértéke a múlt év hasonló időszakához képest. Ennek következtében enyhültek a piacon a kamatemelési várakozások: „a Magyar Nemzeti Bank (MNB) talán kissé túl héja az inflációs kilátások megítélésében” – jegyezte meg a frissen közzétett adatokkal kapcsolatban a londoni Barclays Capital elemzője. Ehhez hasonlóan ítélte meg a helyzetet a JP Morgan bankcsoport is, amely tegnap lefelé módosította idei évre vonatkozó előrejelzését 4,7-ről 4,4 százalékra. Túlzottnak bizonyult tehát Simor András jegybankelnök aggodalma, aki néhány héttel ezelőtt arra reagálva szavazott kamatemelésre, hogy az MNB stábja igen borúlátó jelentést adott ki az inflációs pálya alakulásáról a következő nyolc hónapra.
– Túl nagy jelentőséget nem kell tulajdonítani annak, hogy az árdrágulás mértéke kedvezőbb az előrejelzésnél, bár tény, hogy ennek és a három százalék alatti hiány vállalásának hatására a piac kamatemelési várakozásai csökkentek – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A múlt havi inflációt szerinte a szezonális árcsökkenés mellett az is befolyásolta, hogy a kormány befagyasztotta az energiaárakat (ez a hatás év végéig érvényesül, továbbá 2011-re is szó volt az intézkedés meghosszabbításáról), illetve a villamos energia ára visszaesett. – Még a szeptemberi inflációt is négy százalék alá várjuk, azonban októbertől megugorhat a mutató, s majd 2011 második felében állhat be a célként megjelölt három százalékra – jegyezte meg Török Zoltán. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint megalapozatlan lett volna a kamatemelés, amelyre Simor András mellett a monetáris tanács még egy tagja, Bihari Péter szavazott a legutóbbi alkalommal. „Káros hatása lenne a magyar gazdaságra az emelésnek. Nem látok jelentős inflációs kockázatot jövőre sem, ugyanis a 2,5-3 százalék gazdasági növekedés feltehetőleg nem a kereslet növekedéséből, hanem az exportból adódhat.” A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első nyolchavi infláció idén 5,2 százalék volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.