Nem mindennapi gondokkal küszködik manapság Richard Sulík, a szlovák parlament új elnöke. A házelnöknek kell ugyanis kimondania a végső szót arról, mi legyen a júniusi parlamenti választások előtt nagy pompával a pozsonyi vár reneszánsz udvarán felállított Szvatopluk-szobor sorsa.
Történt ugyanis a választási kampány nemzeti túlhevítettségében, hogy Ivan Gasparovic államfő, Pavol Paska házelnök és Robert Fico kormányfő polgári társulást hoztak létre, hogy elkészüljön az egykori Nagy-Morva Birodalom fejedelmének, Szvatopluknak az első szlovákiai szobra, amelyet a pozsonyi várdombon szándékoztak felállítani, hogy a „szlovákság zarándokhelyévé váljék a műemlék”. Az ötletgazda Robert Fico volt, aki fennen hangoztatta, hogy „ha a cseheknek lehet Szent Venceljük, a magyaroknak meg Szent Istvánjuk, akkor a szlovákoknak lesz egy Szvatoplukjuk”, amit az ötlet kezdeti stádiumában a történészek zöme viccnek vélt, hajtogatva, hogy Szvatopluk nem volt király, és nincs dokumentum arról sem, hogy bármikor is járt volna Pozsonyban. Fico azonban nem engedett az ötletéből. Néhány „nemzetileg elkötelezett” történész támogatásával még azt is kiötlötték, hogy Szvatopluk az „ószlovákok első királya” volt, ezért valóban a várdombon a helye. A szoboravatóra a választási kampány utolsó napjaiban került sor.
A választások eredménye – a Fico vezette koalíció bukása – csak felerősítette ezt a véleményt, hogy a szobrot a letűnt kommunista rendszer „udvari szobrásza” készítette, és a mű nemcsak a történelemhamisítás eszköze, hanem esztétikailag is pocsék alkotás, amelynek semmi keresnivalója nincs a várudvaron. A várdomb azonban a parlament tulajdonában van, ezért szakadt a probléma Richard Sulík házelnök nyakába. Hogy ne kelljen egyszemélyes döntést hoznia, történészekből, archeológusokból, művészettörténészekből héttagú bizottságot hozott létre, hogy ők adjanak tanácsot végső döntése előtt. A Pravda napilap tudni véli, hogy a szobrot máshová szállítják.

Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök