Tátrai Miklós villámkarrierje
1975. augusztus 27-én született Budapesten
1999-ben szerez közgazdasági diplomát
1999–2002: Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága, tanácsadó
2002–2003: Miniszterelnöki Kabinetiroda, főosztályvezető
2003.: Pénzügyminisztérium politikai államtitkárság, titkárságvezető
2003–2006: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár
2006.: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szakállamtitkár
2006. november 1-jétől 2007. december 31-ig a Pénzügyminisztérium államtitkára
2008–2009. június: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója
Moszkváig érnek a szálak
Tízmilliárdos vagyonvesztés érhette a magyar államot a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésével – közölte egy birtokába került nemzetbiztonsági jelentésre hivatkozva április végén a Hír TV. Az épületegyüttest egy olyan ingatlanbecslés alapján adták el, amely a hasznos terület harmadát vette figyelembe a vételár meghatározásakor. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz, gyanúsított nincs. Az első adásvételi szerződést 2005 decemberében írta alá az akkori moszkvai nagykövet. A vevő egy luxemburgi offshore cég volt, a vételárat dollárban állapították meg, akkori árfolyamon körülbelül ötmilliárd forintban. Előlegként 500 millió forint érkezett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számlájára. 2006-ban a kormány határozatot hozott arról, hogy a moszkvai kereskedelmi képviselet épülete is csak zártkörű pályázaton értékesíthető. Másfél évvel később a moszkvai nagykövet újabb adásvételi szerződést írt alá az eredeti vételáron. A vevő néhány napon belül átutalta a 2005-ben kifizetett előleg és a teljes vételár különbözetét. Zártkörű pályázat nem volt, noha a kormányhatározat előírta. A pályázat meghirdetésekor és a végleges adásvételi szerződés aláírásakor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója Veres János akkori pénzügyminiszter bizalmasa, Tátrai Miklós volt.
Gyanúsítás a Bábolnai ügy miatt
A Magyar Nemzet elsőként számolt be a héten arról, hogy vádemelési javaslattal zárult a nyomozás az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós bábolnai ügyében. Az eljárás jogcím nélküli 365 millió forintos átutalás miatt indult előbb a Ménesbirtok Kft. korábbi ügyvezetője ellen, majd az ügyben keletkezett tanúvallomások és az előkerült iratok nyomán a tatabányai rendőrség kiterjesztette a nyomozást a vagyonkezelő volt vezérére is, akit gyanúsítottként is kihallgattak. Tátrai Miklós vezérigazgatóként havi 3,5 millió forintot keresett, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként pedig további másfél millió forintos fizetést kapott. Utóbbi pozíciójáról csak idén, a kormányváltást követően mondott le.
Különös csere festményekért
Ugyancsak a héten számoltunk be arról, hogy két középszerű festményért egy 420 négyzetméteres belvárosi irodát és egy beépítetlen budai telket adott a magyar állam még a Gyurcsány-kormány időszakában egy magánkórházat üzemeltető miskolci gyűjtőnek. Az ismeretlen osztrák festő, Wenczel Pohl magyar témájú alkotásait 205 millió forintra értékelte a zsűri, igazságügyi festményszakértők szerint azonban a bécsi magyar követségen elhelyezett képek a műkincspiacon ennek csak a töredékét érnék. A megállapodást a Külügyminisztérium megbízásából Tátrai Miklós vezérigazgatósága idején kötötte a vagyonkezelő, a csereingatlanok értékbecslését pedig a sukorói ügyletben is eljáró Perfekting Mérnöki Iroda végezte.
Tegnap a reggeli órákban vonultak ki és tartottak házkutatást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatójának, valamint Császy Zsoltnak, a cég egykori értékesítési és jogi igazgatójának lakásában. A vádhatóság a sukorói állami földértékesítés ügyében zajló nyomozás gyanúsítottjaként vette őrizetbe Tátrait és volt beosztottját, akiket kihallgatásra szállítottak az ügyészség fővárosi, Zichy Jenő utcai épületébe. A nyomozók a két ingatlanban számítástechnikai adathordozókat, számítógépeket és egyéb dokumentumokat foglaltak le. A sukorói ingatlanbotrányként elhíresült ügyben az állam a vagyonkezelő közbenjárásával egy hetven hektáros, a Velencei-tó partján fekvő területet cserélt el Joav Blum magyar–izraeli kettős állampolgárságú magánszeméllyel két, gyümölcsösként nyilvántartott területért, melynek nyomán az államot 1,3 milliárdos kár érheti. Az MNV egykori első emberét, a pénzügyi tárca korábbi államtitkárát az ingatlancserével összefüggésben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császyt pedig a cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsította meg az ügyészség. Tátrai Miklós vallomást tett, a volt jogi igazgató azonban nem kívánt válaszolni az ügyészek kérdéseire. A gyanúsítottak tagadták, hogy bűncselekményt követtek el, panaszt jelentettek be az őrizetbevételi és a házkutatási határozatok, valamint a gyanú közlése ellen. A KNYF úgy indokolta Tátrai és Császy 72 órás őrizetbe vételét: szabadlábon hagyásuk esetén fennáll a veszélye annak, hogy megpróbálják nehezíteni vagy megakadályozni a nyomozás sikerét.
*
Az eljárás eddigi adatai alapján a csereszerződéssel érintett, Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület értéke a megállapodás idején csaknem 1,820 milliárd forint volt, ezzel szemben a felek a tóparti területet 1,084 milliárd forintban számították be. A főügyészség tájékoztatása szerint a megállapodásról készült dokumentumban megjelölt, és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége mintegy 734 millió forint. A szerződésbe foglalt albertirsai és pilisi csereingatlanok összértéke mintegy 193 millió forint, amelyből 15 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor–Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület, ezzel szemben a megállapodásban ezeket csaknem 790 millió forintban számították be. A csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége ebben az esetben több mint 590 millió forint – áll a nyomozó hatóság közleményében. Az ügyészség a szakértői vélemények alapján megállapította: a csereszerződésben a sukorói területek legalább 734 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok csaknem 600 millió forinttal túlértékeltek voltak, és az ügyletben 1,328 milliárd forint értékkülönbség állapítható meg. Adataik szerint a gyanúsítottak kötelességszegő magatartása folytán a vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, melynek alapján az államot több mint 1,3 milliárd forint vagyonvesztés éri, amennyiben ingatlancsere ügyében indított polgári peres eljárásban a bíróság csereszerződés kedvezményezettjének, Joav Blum magyar–izraeli kettős állampolgárságú befektetőnek ad igazat.
A főügyészség tavaly április óta nyomoz ismeretlen tettes ellen a King’s City kaszinóberuházáshoz köthető sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok cseréje ügyében, miután 2008. év végi tényfeltáró cikksorozatunk nyomán Budai Gyula miniszterelnöki megbízott, akkor még a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottsági tagjaként feljelentést tett. A Gyurcsány-kormány utolsó ülésén egyébként még kiemelt állami beruházásnak nyilvánította a területre szánt kaszinóépítési tervet. A nyomozás során a vagyonkezelő egykori vezetőit és Bajnai Gordon, illetve Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököket is tanúként hallgatta ki a vádhatóság.
Zámbó Gyula, Tátrai Miklós védője ügyfele őrizetbe vételéről azt mondta: elképzelni is nehéz, hogy az egy éve tartó nyomozásban hogyan tudja Tátrai Miklós éppen most akadályozni a vizsgálat sikerét. Tájékoztatása szerint az ügyészség azt rótta védence terhére, hogy a szabályokat áthágva tett előterjesztést és írta alá a megállapodásokat, miközben tudott arról, hogy azok hibás értékbecsléseken alapultak. Mint mondta, Tátrai Miklós az ügyészeknek azt vallotta, hogy sem ő, sem pedig munkatársai nem követtek el szabálytalanságot, és ebből következően nem róható a terhükre a bűncselekmény elkövetése. A volt vezérigazgató annyit ismert el, hogy aláírta a dokumentumokat, és azzal védekezett: azért alkalmaztak értékbecslőt, hogy a szakember állapítsa meg a szóban forgó ingatlanok értékét, neki pedig nem lehetett tudomása arról, hogy a becslés nem volt alapos.
Császy Zsolt – korábban SZDSZ-es önkormányzatiképviselő-jelölt – a Hír TV azon kérdésére, tudott-e arról, hogy a szerződés értékvesztést okoz az államnak, azt válaszolta, nem tudott róla. „Részint nem is ez volt a feladatom, részint pedig amint ezt követően mi az ellenőrzésünket lefolytattuk, ezek azért alátámasztották ezt a szerződést, és pont az ezt megtámadó szakvéleményekkel kapcsolatban merülnek fel kétségek. De ezt majd az eljárás során szeretném ismertetni” – válaszolta. Arra pedig, hogy utasította-e valaki a szerződés előkészítésére, közölte, nem utasította senki.
Ismert: Budai Gyula az elmúlt hetekben tartott tájékoztatókon számolt be arról, hogy az ügyészség idáig számos iratot nem kaphatott meg, mivel az állami hivatalok nem bizonyultak együttműködőnek. Az ügyészségnek általa átadott iratok tanúsága szerint a Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökök társaságában lezajlott parlamenti megbeszélést követően, 2008 elején arra utasították miniszteri szinten az MNV Zrt.-t, hogy hajtsa végre a botrányos adásvétellel kombinált csereszerződést. Budai Gyula a Hír TV-nek megerősítette, Gyurcsány Ferencnek komoly ráhatása volt az ügy alakulására, s egykori – birtokában lévő – jegyzőkönyvek is mutatják, hogy a sukorói azonnali területcsere ügyében konkrét politikai utasítások születtek. A Budai Gyula által bemutatott dokumentumokra Gyurcsány Ferenc titkársága közleményben reagált. Eszerint a volt kormányfő sem formálisan, sem informálisan nem vett és nem is vehetett részt a vagyonkezelő döntéseiben, konkrét ingatlancserékről soha senkivel nem tárgyalt, ilyeneket nem támogatott, és ilyen utasítást sem adott.
Az ügyben más igazságügyi eljárások is folyamatban vannak. Idén február 19-én megkezdődött a földcserére vonatkozó szerződés semmisségét megállapítani hivatott bírósági eljárás is. Erre a közvélemény nyomásának engedő Oszkó Péter pénzügyminiszter kérésére kerül sor, aki végül tavaly év végén utasította az MNV Zrt.-t arra, hogy a szerződést támadja meg a bíróságon. A vádhatóság azzal a gyanúval is élt, hogy Joav Blum csak a csereügylet érdekében jelentkezett be Sukoróra, és fiktív lakcímet adott meg. Az ügyben okirat-hamisítás vádjával indult büntetőeljárás. Az első tárgyalás tavaly decemberben volt, a következőt szeptember közepére halasztották.
A KNYF várhatóan a mai napon dönt arról, kezdeményezik-e, hogy a bíróság rendelje el a gyanúsítottak harmincnapos előzetes letartóztatását. Tátrai Miklóst a kihallgatás után a büntetés-végrehajtás Gyorskocsi utcai fogdájába szállították.
