Tornyosuló akadályok

Népszerű telepbővítés. Az izraeliek többsége azt szeretné, ha tovább bővítenék a zsidó telepeket Ciszjordániában a tavaly novemberben meghirdetett tíz hónapos részleges moratórium lejárta után – ez derült ki a Jediót Ahronót című napilapban megjelent közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek folytatnia kellene a telepépítési politikát. Az izraeliek több mint kétharmada úgy gondolja, hogy a telepbővítés vitája zátonyra futtatja a béketárgyalásokat a palesztinokkal, 56 százalékuk pedig kételkedik abban, hogy Netanjahu komolyan békét akar kötni a palesztinokkal, szerintük csak az amerikai nyomás miatt vesz részt a tárgyalásokon. (MTI)

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök alapvető kérdésekről folytatott komoly tárgyalásokat – mondta tegnap George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja azután, hogy véget ért az izraeli–palesztin közvetlen béketárgyalások második fordulója az egyiptomi Sarm es-Sejkben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter jelenlétében. A megbeszélések ma Jeruzsálemben folytatódnak.
A tárgyalások megkezdése előtt Hillary Clinton kifejtette: megérett a helyzet a közel-keleti békemegállapodásra, de a közvetlen tárgyalások nélkül Izrael nem számíthat tartós biztonságra, és a palesztinok nem hozhatják létre független államukat. Barack Obama amerikai elnök úgy határozta meg Clinton feladatát a mostani találkozóra, hogy győzze meg az izraeli és a palesztin vezetőket: tegyenek egymásnak szimbolikus gesztusokat a siker érdekében. Szakértők szerint az Obama-kormányzat erőfeszítéseinek köszönhető, hogy egyáltalán tárgyalóasztalhoz ültek a közel-keleti vezetők, de kérdéses, hogy hosszú távon mit tudnak elérni.
A béketárgyalások húsz hónappal ezelőtt félbeszakadtak, amikor 2008 decemberében katonai offenzívát indított az izraeli hadsereg a Gázai övezetben, mintegy 1300 palesztin halálát okozva. Szeptember elején Washingtonban felújították a közvetlen tárgyalásokat azzal a céllal, hogy egy éven belül keretmegállapodást kössenek egy Izraellel tartós békében élő palesztin állam létrehozásáról. Benjamin Netanjahu támogatja a palesztin állam létrejöttét, de szerinte annak nem lehet majd hadserege, és Izraelt mint zsidó államot kell elismernie. Az egyezkedés kritikus próbatétel előtt áll, mert szeptember 26-án lejár a ciszjordániai zsidó telepek bővítésére vonatkozó, tíz hónappal ezelőtt bevezetett izraeli korlátozás. Mahmúd Abbász csak azzal a feltétellel egyezett bele a közvetlen tárgyalásokba Izraellel, ha felhagy az építkezésekkel a megszállt területeken. Benjamin Netanjahu viszont vasárnap kijelentette, nem maradnak érvényben a korlátozások. A ciszjordániai és a kelet-jeruzsálemi palesztinok 1967 óta élnek izraeli megszállás alatt. A Ciszjordániában épült zsidó telepek 400 ezer embernek adnak otthont.
A béketárgyalások másik akadálya, hogy Mahmúd Abbász a palesztin területek csupán egy részét képviseli, hiszen az izraeli gazdasági blokád alatt álló Gázai övezetet a Hamász radikális palesztin szervezet irányítja.