Tyúklopásért bírság vagy elzárás

A kiskertekből ellopták a zöldséget és a gyümölcsöt, az erdőből, a földek végéből a fát, az udvarból a tyúkot, a biciklit. Aki egész évben művelte a termőföldjét, az ősszel azzal szembesülhetett, hogy nincs mit eltennie télire. A betakarítást mások végezték el

Augusztus 20-án befejeződött a nyári ítélkezési szünet, a bíróságok a héten hozzálátnak az ügyintézéshez. Nem akármilyen feladatokat kell megoldaniuk, hiszen az ünnep előestéjén, augusztus 19-én hatályba lépett az úgynevezett közbiztonsági törvénycsomag. Ezzel egyidejűleg a kormány összességében négymilliárd forintot utalt át a költségvetés tartalékából különféle hatóságoknak. A rendőrség, a büntetés-végrehajtás és több más szervezet is részesül a pénzből, a bíróságoknak 88 millió forint jut.
A közbiztonság javításáról július 22-én elfogadott új jogszabály leglényegesebb eleme, hogy a kisebb lopások elkövetőit, magyarán a bicikli- és a tyúktolvajokat ezentúl gyorsított eljárásban bíróság elé állítja a rendőrség, s a szabálysértőkre az igazságszolgáltatás emelt összegű bírságot vagy elzárást szab ki. Nem mellékes az sem, hogy mostantól a bíróság elé vihetik a feloszlatott társadalmi szervezet formaruháját viselő személyeket.
Az Orbán-kabinet már a hivatalba lépésekor világossá tette, hogy egyik első teendője a közbiztonság helyreállítása lesz. Sőt, a Fidesz és a KDNP az országgyűlési választás előtt meghirdette, hogy határozottan fellép a mások javait dézsmáló, esetenként látszólag csupán kis öszszegű kárt okozó jogsértések ellen. Ha őszinték akarunk lenni, a polgári erők nem is tehettek mást. A Kuncze Gábor által hajdan megélhetési bűnözőknek nevezett besurranó tolvajok garázdálkodását a továbbiakban talán csak a szociálliberálisok tűrhették volna el, amennyiben hatalomra kerülnek. Ez azonban az áprilisi választáskor szerencsére nem történt meg és remélhető, hogy a szocialistákra és liberális felfogású támogatóikra az október 3-i önkormányzati választáskor ugyanez a sors vár. A választók végképp kimondják róluk az ítéletet.
Az MSZP és az SZDSZ az elmúlt nyolc évben országszerte és alapvetően megingatta a polgárok biztonságérzetét: a jogalkotás és a jogalkalmazás különféle formákban szabad utat engedett a köz- és a magántulajdon megkárosításának. A törekvő és szorgalmas embereket lépten-nyomon az a veszély fenyegette, hogy mindenüket elveszíthetik. Az évente tízszer-hússzor változó adószabályok önmagukban is érzékeltették: ebben az országban semmiféle jogbiztonságra nem lehet számítani. Az adóév közepén ötletszerűen változhattak a rendelkezések, így sem a vállalkozó, sem az egyszerű magánszemély nem tudott tervezni. Az járhatott csak jól, aki a holdudvarhoz tartozott, s emiatt megismerhette a politika szándékait. A bennfentesek adóparadicsomokba menekítették a pénzüket és a vagyonukat, mert reménytelennek találták az itthoni helyzetet.
Az elmúlt időszak további haszonélvezői azok voltak, akik valamilyen formában maguk is részesei lehettek a közhatalom gyakorlásának. Állami, önkormányzati vállalatok igazgatóságaiban, felügyelőbizottságaiban, menedzsmentjében vettek részt, vagy állami pénzzel gazdálkodó közalapítványok kuratóriumaiban tevékenykedtek. Több tízezres létszámról van itt szó. A barátok és üzletfelek számára színlelt tanácsadói megállapodások és munkaszerződések, valamint közbeszerzési pályázatok tették lehetővé a közvagyon soha nem látott mértékű fosztogatását. A Budapesti Közlekedési Vállalat mint szocialista kifizetőhely és hitbizomány például éveken át zavartalanul működhetett az MSZP és az SZDSZ irányítása alatt. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama, a sukorói földcsere és az ifjúsági minisztérium pénzosztása Zuschlag János közreműködésével mind ennek a korszaknak a termékei.
A fővárosban és más nagyobb településeken az intézményesített korrupció körülbelül azzal egy időben került nyilvánosságra, hogy a falvak elöregedő lakossága szembesült vele: a sok lopás, rablás, rongálás a létüket veszélyezteti. Számosan ugyanis a mások javainak dézsmálásából egészítették ki a segélyüket, a jövedelmüket. A kiskertekből ellopták a zöldséget és a gyümölcsöt, az erdőből, a földek végéből a fát, az udvarból a tyúkot, a biciklit. Aki egész évben művelte a termőföldjét, az ősszel azzal szembesülhetett, hogy nincs mit eltennie télire. A betakarítást mások végezték el.
A Gyurcsány-kabinet két-három évi ígérgetés és fogadkozás ellenére sem tett semmit az ügyben. Sőt, megpróbálta ezt a jelenséget a saját hasznára fordítani. Egyrészt ellenszenvet igyekezett kelteni azokkal szemben, akik féltették az uborkájukat, a körtéjüket, a pénzüket, az állataikat. Kuporgató, önző, lelketlen személynek tüntette fel őket a korábbi idők szocialista gyakorlatának megfelelően. Ugyanúgy, ahogy a kulákokat a Rákosi-rendszer. Jól jött a közbiztonság megingása azért is, mert a Gyurcsány–Kóka-kormány elterjesztette, valójában az egész ország fasisztoid felfogású, ezért alakulnak önvédelmi csoportok, gárdák, rasszista alapon. Ezt csak betetőzte a romák ellen elkövetett gyilkosságok sora, amelynek a hátterét, esetleges mélyebb összefüggéseit máig sem sikerült teljesen feltárni, noha a vádindítványt nemrégiben benyújtották az ügyben.
Az ördögi ötletek és politikai stratégiák bukása után most a rendteremtés korszaka érkezett el. Az államilag patronált korrupció feltárása különféle büntetőügyekben már folyamatban van. Az állami vállalatoknál és intézményeknél csökkent a közpénzből élő tisztségviselők létszáma és javadalmazása, a közalapítványokat több helyütt átszervezik. A vidék létfeltételeinek megváltoztatása Orbán Viktor 29 pontos gazdasági tervével megkezdődött. A megtermelt javakat közintézmények, óvodák, iskolák is megvásárolhatják a tulajdonosoktól az új közbeszerzési jogszabály alapján. Több értelme lesz dolgozni. A ház körüli munkák elvégzése, mások segítése bárkit adómentes jövedelemhez juttathat.
Az új jogszabály szerint a rendőrség 48 órán belül elfoghatja, őrizetbe veheti, s három nap alatt bíróság elé állíthatja a szabálysértőket. A húszezer forintnál kisebb kárt okozó csalók, tolvajok, rongálók ügyében a bíróság 150 ezer forint bírságot szabhat ki, vagy 60 napig terjedő elzárást írhat elő. A fiatalkorúak büntetése 30 nap lehet. Eddig jelképes összegű bírság volt a szankció, feltéve, hogy a helyi jegyző, vagyis a polgármesteri hivatal kézre kerítette a tettest. A jogsértő azonban rendszerint nem került elő, vagy ha mégis, nem fizetett, mert nem volt miből. Ezen változtat az elzárás. Magától értetődő az is, hogy a tolvajok terrorja ellen kizárólag az állam adhat védelmet, mert ez mindenütt a közhatalom monopóliuma. A törvénymódosítás ezt is kifejezésre juttatja, amikor szabálysértésért gyorsított eljárás alá vonja a feloszlatott társadalmi szervezet tagjaként, vagy annak egyenruhájában, formaruhájában fellépő személyeket.
A jogalkotók az új törvény kihirdetésekor nyilván nemcsak azt vették figyelembe, hogy a bírák most térnek vissza a nyári szabadságukról, hanem azt is, hogy a falvakban hamarosan megkezdődik az őszi betakarítás. Ennek az idei, különösen nehéz feltételek között mindenképpen biztonságban kell lezajlania. Az időjárás ugyanis sok helyütt elvitte a termést. A megyei bíróság elnökei már a múlt hetekben megbeszéléseket tartottak a rendőrséggel: miképpen kell hozzájárulniuk az esetleges szabálysértések tetteseinek felelősségre vonásához. Nyáron tudvalevően csak az ítélkezés szünetel, a vezetők szervező, jogalkalmazást segítő tevékenysége nem. A szakembereknek így minden lehetőségük megvan a megfelelő gyakorlat kialakítására. Köztudomású, hogy a jogsértések megelőzését a gyors felelősségre vonás és nem a büntetés segíti a legjobban.