Szeptember első tíz napjára ismét sztrájkot hirdettek a görög szakszervezetek; terveik szerint ez alatt az időtartam alatt többször is órákra megbénítják majd a tömegközlekedést, amihez a Görög Vasutak Szervezete (OSE) is csatlakozik. A sztrájkolók célja nem változott a legutóbbi munkabeszüntetés óta: a felgyorsult privatizációs folyamatok, az elbocsátások, illetve a bérek csökkenése ellen tiltakoznak. Theszaloníki szolgál majd helyszínként annak a közös szakszervezeti sajtótájékoztatónak is, melyet a nemzetközi vásár alatt, a jövő héten tartanak majd, valószínűleg további megmozdulásokkal kiegészítve.
Az augusztus végén megjelent negyed-, illetve féléves gazdasági elemzések nagyon pesszimista képet mutatnak: a turizmusból származó állami bevételek körülbelül 16 százalékkal estek vissza a tavalyi évhez képest. A vendéglátók természetesen érzékelik a különbséget; a tavalyi nyárhoz képest a turisták száma nagyjából a felére esett vissza, ráadásul főként a magyar látogatók elmaradása jelentős, ám a kívülállók számára nem érezhető a belső feszültség – meséli lapunknak egy sarti étterem magyar tulajdonosa –, „sok helyen volt áremelés és leépítés, de bizakodók vagyunk, ezt most túl kell élni”.
Az előzetes adatok szerint a jelenlegi 5,5 százalékos infláció az utóbbi 13 év negatív csúcsát jelenti, míg a GDP 3,5 százalékos visszaesése a tavalyi második negyedévhez képest az 1974-es politikai krízisév rekordját támadja. A mostani negyedév már a hetedik volt sorozatban, amely folyamatos gazdasági visszaesést eredményezett. Görögországban az utóbbi 12 hónap folyamán körülbelül 182 ezer ember vesztette el munkáját, számuk 43 százalékkal több, mint ahol 2009 májusában tartott az ország; a munkanélküliségi ráta elérte a kritikus 12 százalékot.
Az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párt vezetője, Antonisz Szamarasz természetesen mindenért a kormányt hibáztatja, de támadja az állam és az EU–Európai Központi Bank–IMF „trojka” között létrejött finanszírozási nyilatkozatot is, melynek alapján – az ND becslései szerint – a GDP 150 százalékára nőne az államadósság. Egy athéni hetilapnak adott interjújában új válságpolitikát követelt a jelenlegi kormánytól, melyben nem szerepel a kölcsönpénzből való gazdasági újjáépítés, annak ugyanis csakis saját erőből van értelme. Szamarasz szerint a memorandum „megöli a görög gazdaságot, a társadalmat pedig lezülleszti”. A kormány múlt heti hivatalos cáfolatai ellenére most úgy látszik, mégis előkerül egy B terv, a 2011-es költségvetéshez valószínűleg új pénzügyi forrásokat kell majd keresni.

Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben