Szeptember közepén lép életbe a közbeszerzési törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények, vagyis a közétkeztetők számára, hogy a jövőben közvetlenül a helyi termelőktől vásárolhassák meg az ételek alapanyagait. A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak elindulni a közbeszerzési eljárásokban, amelyek sok esetben nem is vezettek a kívánt célhoz, vagyis az olcsóbb beszerzéshez.
Lapunk több közétkeztető társaságot is felkeresett az iránt érdeklődve, hogy meglátásuk szerint mennyiben tudják majd az új szabályozást kihasználni. Többségük azon véleményen volt, hogy igyekeznek maximálisan élni a lehetőséggel, ám sok múlik majd azon, mennyire találnak a környezetükben minőségi terményeket elfogadható áron értékesítő, megbízható kistermelőket. Angyal Attila, a Fehér Galamb Egészségmegőrző, Családsegítő Egyesület elnöke szerint amennyiben az étkeztetők ki tudják küszöbölni a csalókat – akik nagybani piacokon vagy áruházakban vásárolt árukat próbálnak sajátként értékesíteni –, akkor az újítás mindenképpen segítséget fog jelenteni a termelőknek és az étkeztetőknek egyaránt. Az ifjúsági és gyermekturizmussal foglalkozó egyesület eddig is igyekezett a magyaros konyha jellegét erősíteni az étkezéseknél, Angyal Attila elmondása szerint szervezetük mindenképpen ki fogja használni az új lehetőségeket. Mint mondta, ez remélhetőleg a vidéken élők kedvét is meghozza ahhoz, hogy megműveljék kertjeiket, s esetleg azokban ne füvet vessenek, az elsődleges szerszámuk pedig ne a fűnyíró legyen, hanem az ásó és a kapa. Úgy vélte, sokan kezdhetnek ismét sertés- és baromfitartásba, ami a vidékiek életminőségét is javíthatja. Hozzátette: amennyiben a kormány komolyan gondolta az egymillió új munkahely megteremtését, ez a kezdeményezés folytatásra érdemes. Meglátása szerint ugyanis szép lassan ki fognak alakulni azok a családi beszállítói körök, amelyek jó minőségű, megbízható magyar alapélelmiszerekkel láthatják el a közétkeztető vállalatokat. Ez pedig – tette hozzá – reményt adhat arra is, hogy megmaradnak a hazai gasztronómiában az igazi magyar ízek is.
Ebben a reményben kezdeményezte a törvény módosítását a Vidékfejlesztési Minisztérium is. A tárca szerint a kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei növekednek. A helyi beszerzés lehetőségével kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a közlekedési eredetű légszennyezés és az üzemanyag-használat is csökkenthető. A jogalkotók azt remélik, hogy a lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, -feldolgozó és
-értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztető intézmények.
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
