A beszállítókat sarcolják a láncok

Nem hárítható át a válságadó sem a vásárlókra, sem a beszállítókra – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Lapunknak a hazai termelők és gyártók ugyanakkor állítják, hogy a kereskedőláncok már nem hivatalosan jelezték nekik: velük fogják megfizettetni a válságadót.

Az OKSZ közleménye kitér arra is, hogy 2009-ben az óriásmultikat is magában foglaló kiskereskedelmi ágazat „eredménye” több mint harmincmilliárd forint veszteség volt. Az elmúlt öt évben ezermilliárd forintot meghaladó értékű fejlesztéssel gyarapították állami támogatások nélkül a nemzetgazdaság beruházásait, a legnagyobb láncok tízezer számra foglalkoztatják a magyar munkaerőt az ágazati átlagnál több bérért. A jelenlegi törvények – köztük a fogyasztóvédelmi és a versenytörvény, valamint a beszállítóvédelmi előírások – minden lehetséges visszaélést tiltanak, így az OKSZ szerint az esetleges visszaélések ellen a jog talaján fel lehet lépni.
A hazai beszállítók azonban másként látják a helyzetüket.

*

Véleményük szerint mind a hazai, mind a külföldi üzletláncokra igaz, hogy a jogszabályok kikerülésének kreatív technikáival már most is elvonják tőlük az őket megillető haszon jelentős részét. Előfordul, hogy akár több mint a felét. Sérelmeiket azonban nem tehetik szóvá, mert a piacot szinte teljesen lefedő láncoknak tökéletesen kiszolgáltatottak, amelyet alátámaszt az is, hogy az OKSZ hiába hivatkozik a beszállítók védelmét jelentő törvényekre, a lapunkat tájékoztató hazai beszállítók közül egy sem meri vállalni a nevét.
A beszállítók az elvonási technikákról szólva elmondták, hogy a hatóságoknak mindez könnyen ellenőrizhető a cégek könyvelésében, amelyből azonnal kitetszik, hogyan áramlik vissza a láncokhoz tőlük a pénz. Az éves keretszerződések megkötésekor a láncok ugyanis kikötik, hogy csak bizonyos általuk térítés ellenében nyújtott „szolgáltatás” fejében hajlandók átvenni tőlük az árut, ami nyomon követhető a szerződések mellékletét képező, úgynevezett kondíciós lapokon. Ilyen megfizetendő szolgáltatásként említik a logisztikai vagy tárolási díjat, de a reklám- és marketingköltségeket is, amely magában foglalja a hirdetési újságok kinyomtatását és terjesztését is. De ide tartozik a hálózatbővítési díj, a kihelyezési vagy feltöltési díj is. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a láncok munkaerőhiányra hivatkozva korábban nem tették ki és nem pótolták folyamatosan a termékeket a polcokon, ami az ő feladatuk lenne. Azért, hogy ne maradjanak üresen, a beszállítók maguk kényszerültek a feltöltésre, vagy külső cégeket bíztak meg ezzel. Ma már javarészt a láncok teszik ki a termékeket, azonban – indokolatlanul – díjat számítanak fel érte.
Ezekre a technikákra a kereskedőknek azért van szükségük, mert olyan látszatot tudnak kelteni, mintha nem a beszerzési ár alatt értékesítenék a termékeket, ami törvénybe ütközne. Azonban valójában mégiscsak ez történik, ami a gyakorlatból is kiderül: nem a termékek árának egészét fizetik ki a termelőknek, hanem levonják belőle az általuk nyújtott „szolgáltatások” díjának összegét. Így a hazai beszállító a szerződéses ár helyett a csökkentett árhoz juthat csak hozzá.
Forrásaink azt is állítják, hogy a pénz visszaáramoltatásában nincs különbség a magyar és a külföldi láncok között, amely stílust – ha úgy tetszik, kultúrát – a külföldiek teremtették meg Magyarországon, ám ma már a magyar láncok is általánosan használják. Szerintük a helyzet folyamatosan átalakul, s a harmincnapos fizetési határidő betartásában a magyar láncok már kevésbé megbízhatók, mint a külföldiek. Ők ugyanis a késedelmes fizetés esetén nem hajlandók kamatot fizetni, amelynek elfogadására a beszállítót rákényszerítik.
Utóbbiak egyöntetű véleménye, hogy a válságadó rájuk hárításával tökéletesen ellehetetlenítik őket. Termékeiket a láncok az úgynevezett saját márkás termékeikkel fogják kiváltani, amelyekkel manapság a beszállítói árakat törik le a láncok, s amelyeknek származása és minősége a gyanútlan fogyasztók számára gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Ez az oka például annak, állítják, hogy Nyugat-Európában az ilyen termékek nagyon ritkán fordulnak elő a boltokban, vagy szinte ismeretlenek.
A hazai beszállítók egyúttal arra kérik a kormányt, hogy szigorítsák meg a nemrég elfogadott kereskedelmi törvényt, hogy csökkenjen kiszolgáltatottságuk a kereskedelmi láncok elfogadhatatlan magatartásával szemben.