Bernáth a bíróságon

Az elvi veszélye is elhárult annak, hogy az Erkel Színházban csákánnyal nekiessenek Bernáth Aurél falképeinek. A Szentivánéji álom freskó és Az ember tragédiája szekkó továbbra is védett tárgyegyüttes. A napokban a fővárosi közigazgatási bíróság helybenhagyta az erről szóló másodfokú közigazgatási határozatot. Igaz, nem valószínű, hogy az Erkel Színháznál buldózerek jelennének meg.

Lapunk 2008 októberében kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) Bernáth Aurél falképeinek védetté nyilvánítását. A Gyurcsány-kormány 2008. szeptember 23-i ülése után jelentette be: úgy döntött, hogy dózerolják le a 2007 nyarán bezárt Erkel Színházat, és annak helyére magántőke bevonásával építsenek „kultúrplázát”. Lapunknak feltűnt, az Erkel esetleges bontásával együtt pusztulás fenyegeti Bernáth Aurél ott található falképeit. Kezdeményezésünk nyomán a KÖH Műtárgy-felügyeleti Irodája elindította a védési eljárást, a helyszínen szemlét tartott, majd a Magyar Nemzeti Galéria felkért szakértője és a Kulturális Javak Bizottsága úgy foglalt állást: a művek nemzeti értéket képviselnek. A teátrum tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., valamint az épület üzemeltetőjének, a Magyar Állami Operaháznak a főigazgatója, Vass Lajos 2009. március elején fellebbezett a védési határozat ellen a KÖH akkori elnökéhez. Miután Mezős Tamás a fellebbezést elutasította, 2009 őszén a fővárosi bíróság elé került az ügy. Miközben a „mindenről kétszer döntünk” jegyében Bajnai Gordon kormányfő az Operaház százhuszonöt éves fennállását ünneplő gálán 2009 szeptemberében „újabb” bejelentést tett: a kormány határozott arról, hogy a Köztársaság téren operajátszásra is alkalmas, sokfunkciós épületet emeltet az „Erkel Ferenc Színház” helyén. A két határozat egyben különbözött: előbbi 19,3 milliárd, utóbbi legalább 80 milliárd forintjába került volna az adófizetőknek, ráadásul úgy, hogy az ingatlan 25 év bérleti viszony után is a magánberuházó tulajdonában maradt volna.
A beruházás elindítására nem maradt ideje a Bajnai-kormánynak, a választások után pedig az új parlament kulturális bizottsága a korábbi kormányok estleges viszszaéléseit vizsgálandó albizottságot állított fel: többek között azt kideríteni, valóban lebontásra szorul-e az Erkel Színház épülete. Több jel is arra utal, e kérdésben visszaélés történhetett. Júliusban a Főber Zrt. vezérigazgatója, Kemény Péter ugyanis arról számolt be a bizottságnak, hogy az Erkel épülete sosem volt életveszélyes – holott a teátrumot a cég építészeti szakvéleményére hivatkozva épp ezzel az indokkal zárták be. Augusztus elején a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, együttműködve a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal, azért mutatott stoptáblát az előkészítés alatt álló beruházásnak, mert kiderült: a projektbe egyetlen magánberuházó szállt volna be, amelynek tulajdonosi hátterében offshore cégek is álltak, míg a beruházás a reálisnál legalább háromszor magasabb áron valósult volna meg. Bár hivatalos döntés még nincs az Erkel Színház sorsáról, művészek és kormánypárti politikusok nyilatkozatából arra lehet következtetni, a jövőre százéves teátrumot nem fogja lebontatni az új kormány.
Ennek ismeretében kicsit szürreális, hogy továbbra is folyt a Bernáth-falképek védettségét támadó per. E nyáron a bíróság engedélyével az alperes KÖH oldalán beavatkozóként szállt be a perbe a művész lánya, Bernáth Mária a művek védelmében. Jogi képviselőjétől, Vigh Károly ügyvédtől tudjuk, hogy a fővárosi közigazgatási bíróság a napokban helybenhagyta az arról szóló másodfokú, jogerős közigazgatási határozatot, hogy a két falkép továbbra is védett tárgyegyüttes – azaz csak egy helyen lehet megőrizni őket. Fellebbezésnek helye nincs. Új eljárást kell lefolytatni akkor, ha az Erkelt lebontanák, ennek valószínűsége azonban egyre csekélyebb.