Elavult a hazai gondnokság rendszere

A megfelelő jogi szabályozás hiánya miatt hazánkban számos, gondnokság alá helyezett értelmi fogyatékos esik áldozatául annak, hogy rokonai vagy gondozói megfosztják örökségétől, vagy helyette döntenek visszafordíthatatlan orvosi beavatkozásokról. Az érdekeiket védő civilek szerint Magyarországon a gondnokság alá helyezés gyakorlata elavult, és rendkívül rosszul működik.

Jelenleg hazánkban csak a kizáró gondnokság és az úgynevezett általános korlátozás gyakorlata működik, ám a hazai civil szervezetek szerint mindkettő jogfosztó, hiszen nem ad lehetőséget a gondnokság alá helyezettek önálló döntésére. A nyugati országok szinte mindegyikében figyelembe veszik a támogatott döntéshozatal alapelvét, amelynek keretében egy, a fogyatékos ember által megnevezett személy segíti a fogyatékos vagy idős embert az élet minden területén. Ennek során nem helyette, hanem vele dönt, és megtanítja a mindennapi rutinfeladatok elvégzésére és a pénzügyek kezelésére annak reményében, hogy egyre önállóbb életre lesz képes.
– Magyarországon roppant könnyen gondnokság alá helyezik az értelmi fogyatékosokat például azért, mert nem tudnak a pénzzel bánni. De hogyan is tudnának, ha soha senki nem mutatta meg nekik? – nyilatkozta lapunknak az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége ügyvezető igazgatója. Kovács Melinda szerint ezt bizonyítja, hogy hazánkban a gondnokság alá helyezettek száma a lakosság 0,75 százalékát teszi ki, amely rendkívül magas arány a környező országokhoz képest. Magyarországon kilencvenezer értelmi fogyatékos él, közülük nyolcvanezret helyeztek gondnokság alá válogatás nélkül, miközben többek képesek lennének – némi segítséggel – az önálló életre. Az igazgató szerint az új polgári törvénykönyvbe be kell vezetni a támogatott döntéshozatalt, amely lehetőséget adna arra, hogy ne általános érvénnyel döntsenek egy-egy személy gondnokság alá helyezéséről, hanem határozzák meg, az élet milyen területén szükséges korlátozni őt döntéseiben. – A gondnoksági rendszer elavult, és nem teljesíti ezt a feladatot – tette hozzá. Kovács Melinda kitért arra is, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felkért polgári jogi kodifikáció szerkesztői, illetve operatív szakmai bizottsága 2013-ra ígért változást. – Ez nagyon hosszú idő, hiszen az átalakításra húsz éve várunk – vélekedett. Az igazgató rámutatott arra is, hogy a gondnokság alá helyezettek esetlegesen több millió forintos örökségükből semmit nem vásárolhatnak maguknak, sőt arra sem adnak nekik pénz, hogy például egy gyógymasszőri szolgáltatást igénybe vegyenek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint Magyarországon a gondnokság alá helyezés gyakorlata rosszul működik. – A támogatott döntéshozatal irányába való elmozdulásra lenne szükség. A gondnokság alatt állók legtöbbször az élet egyetlen területén sem dönthetnek önállóan, ami komoly visszaélésekre adhat okot – nyilatkozta lapunknak Verdes Tamás. Hozzátette, a TASZ jogsegélyszolgálatához számos olyan ember fordul, akit meg akarnak fosztani vagyonától, de nem ez az egyetlen viszszásság. Az érintettek ugyanis az egészségügyi dolgaikról sem dönthetnek. – Előfordul, hogy akaratukon kívül fogamzásgátlót szedetnek a nőkkel, elköttetik a petevezetéküket, vagy abortuszra viszik őket – fejtette ki.
Felkerestük a kormánypártot is, hogy megtudjuk, mit tesznek az ügy rendezése érdekében, és mikorra várható jogorvoslat. Bernáth Ildikó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi miniszteri biztosa úgy válaszolt, az új kormánynak fontos célja a polgári törvénykönyv felülvizsgálata és ennek keretében a támogatott döntéshozatal kérdésének szabályozása. Mint fogalmazott, ez minden bizonnyal megnyugtatóan rendezi majd az értelmi fogyatékosok említett problémáit.